Uj Ember

2004.10.10
LX. évf. 41. (2930.)

Keresse
az Új Ember
jubileumi évkönyvét

Főoldal
Címlap
A szociális szeretet gondolata vezette...
Oltárra emelték az utolsó magyar királyt
Szili Katalin a Vatikánban
Akik az irgalmasság útját mutatják...
Felszentelik a krakkói magyar kápolnát
Az Új Ember könyvbemutatója
A Lélek hangjára figyelve
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó - a hitről
Lelkiség
A hálát adó szamaritánus
Szentírás-magyarázat
Friss szemmel...
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (16.)
Liturgia
A hét szentjei
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az "ellentmondás jele"
A Magyar Katolikus Egyház ellenállása a nyilasuralommal szemben
Az irgalmasság és a megbocsátás
Jegyzetlap
Tehetséges - azaz személy
Elavult(?) értékrend
Nem keresztény klub...
Mi folyik itt?
Élő egyház
Búcsújárás - tegnap és ma
Tudományos konferencia Segesden
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Élő egyház
Maimonidészre emlékeztek
A keresztény-muzulmán párbeszéd nehézségei
Konfliktus a Szent Sírnál
Fórum
Élő egyházzene
Fesztivál a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére
Egyháztörténeti könyv bemutatója
Másik világ
Egy hét
Könyvespolcra
A barokk pápaság
Az Olvasó írja
Farkas Virgil emléke
Tudásvárat épít a Duna TV
Fórum
Meddig terjed a Szentföld?
Zarándoklat Jordániában
Fórum
"Állam és Egyház az egyesült Európában"
"Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat."
Felelősségünk a teremtett világért
Vallás és ökológia - a mi ügyünk
Áldás, népesség...
Mozgalom a magyarság életkedvének élénkítéséért
Fórum
A harmadik évezred Fénye és Élete
Az eucharisztikus év kezdete
Mit jelent nekem az eucharisztia?
A "rejtőzködő" jelenléte
Ifjúság
Jubileumi Gyerekmaros
Szólj hozzá!
Világító ősz
A MÉCS-családmozgalom idei programjairól
Bocskai-portya
Rejtvény
Kultúra
Csak a szépet és a jót...
A Molnár-C. Pál Baráti Kör kiállításai
Balassi Bálint költészete európai tükörben
Dévényi Iván emlékezete
Noteszlapok
(Ál-sajtóhiba)
PALETTA
Fórum
Vannak égő, fájó könnyek...
Határon túli magyar hívek búcsúja Máriapócson
Hatvan éve hűséges olvasónk
Mozaik
Megújult a debreceni Szent József Kollégium
Mi az igazán lényeges?
Sérült fiatalok a Szent Gellért-házban
Bérmálkozás és kápolnaünnep Érsekvadkerten
Fehér éjszaka Rómában
A botanika ékköve

 

Meddig terjed a Szentföld?

Zarándoklat Jordániában

Vajon egyértelműen az arab világba utazik-e valaki, ha Jordániát felkeresi? Vajon nekünk, keresztényeknek, az ó- és újszövetségi kultúra örököseinek idegen-e az a föld, ahol burnuszos férfiak és csadoros asszonyok járnak a néhány évtized alatt modernizálódott, nagy múltú városokban? Jordániában ugyan észrevétlenül hódít a nyugati globalizáció, ám a kultúra mégis őrzi sajátos hagyományait: az iszlám építészet stílusát, a müezzin naponta ötszöri Allah-dicséretét, s az élénk forgalmú városokban az édesanyák ugyanúgy bal karjukon hordozzák kisdedeiket, mint a nyugati múzeumok gótikus Madonnái.


Wadi Rum - A vörös sivatag

Egyoldalú tanulmányaink és gyér bibliai ismereteink alapján úgy vélnénk, hogy a Szentföld keleti határát a Jordán folyó jelöli ki, mintha Isten üdvözítő műve csak Názáretet, Betlehemet és Jeruzsálemet érintené. Bár a kánai csoda bora elfogyott azon a bizonyos nászi lakomán, az isteni kegyelem ízes itala azonban a transzjordániai világ szomját is oltotta. Az üzletek polcain ma egymás mellett sorakozó jordániai borok címkéjén olvasom: "A Nébó-hegy bora, a Szentföldről". Nem véletlen, hiszen ez a föld is a bibliai Szentföldhöz tartozott, és Jordánia a legszentebb folyóról, a Jordánról kapta a nevét.


Nébó-hegy - ahonnan Mózes rátekintett az Ígéret Földjére

A zarándokcsoportunk által "felfedezett" bibliai ország az üdvösségtörténet sajátos színpada. Itt tudatosult bennünk, hogy az Olajfák-hegyi Betánián kívül van egy másik, hasonló nevű település is a Jordán folyó bal partján. Szent János evangéliuma jegyzi fel Keresztelő Szent János működéséről: "Másnap (János) látta, hogy Jézus közeledik hozzá, erre így szólt: »Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit... Én azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem őt Izraellel. Láttam, hogy a Lélek mint galamb leszállt az égből és rajta maradt«." Az evangélista hozzáfűzi: "Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt."


Machérusz - Keresztelő Szent János fejvételének színhelye

A szeretett tanítvány, János evangélista jól ismeri ezt a helyet, hiszen kezdetben ő is Keresztelő János tanítványai közé tartozott, és itt találkozott először a Názáreti Jézussal. Olyannyira pontosan emlékezik mindenre, hogy még a találkozás óráját is feljegyezte evangéliumában: "Elmentek és követték (Jézust) ketten" - vagyis ő maga és Péter testvére, András. "Aznap nála maradtak. Körülbelül tíz óra volt." A Szentírás szövegét hitelesíti három V-VI. századi bazilika romja, az ősegyház egykori keresztelőmedencéi, s egy jelenleg is használatban lévő görögkeleti templom. Az illatos díszcserjék között mintha máig visszhangozna a Keresztelő szózata: "Tartsatok bűnbánatot, mert elközelgett hozzátok az Isten Országa!" Itt, a Jordán- parti Betániában talán minden más helynél bensőségesebben hangzik fel a zarándokok keresztségi fogadalmának megújítása. Ki-ki alázattal ereszkedik le a szelíden folydogáló Jordán vizéhez, hogy palackjába összegyűjtse a Jézus keresztsége révén megszentelt vizet.


Umm Qays - a bibliai Gadara

Kezünkben az ószövetségi Bibliával az is nyilvánvalóvá lett, hogy miért éppen itt kezdte meg működését Keresztelő János. A környék ugyanis Illés próféta emlékezetét is őrzi. Itt kelt át száraz lábbal a Jordánon, itt hagyta próféta utódjára, Elizeusra kiválasztottságának jelképét, a köpenyét, és a Szentírás szavai szerint ezen a helyen ragadta el őt a mennyei tüzes szekér. Az Úr maga is többször visszatért erre a helyre, ahol előfutára, Keresztelő János "Illés szellemében" hirdette meg a Messiás eljövetelét. János evangélista tanúsítja: "Jézus ismét elment a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. Sokan keresték fel őt, mert úgy vélekedtek: János ugyan semmi csodát nem művelt, de mindaz, amit róla mondott, igaznak bizonyult."


Anjara - kegytemplom

A zarándokot megigézi Keresztelő Szent János szelleme. Vele találkozunk azon a kopár hegyen is, amelyen ma már csak az egykori Machérusz várának romjaira találunk. Szerpentinút vezet fel az egykori királyi palotába, amelyben Salome tánca díjaként Heródes Antipas a Keresztelő fejét ajándékozta törvénytelen feleségének, Heródiásnak. A Holt-tenger fölé magasodó hegyi teraszon mutattuk be szabadtéri szentmisénket, ahol a 2000. jubileumi esztendőben Szentatyánk, II. János Pál pápa is járt.


Betánia - a Jordán

Autóbuszunk azon az útvonalon haladt tovább, amelyen egykor Izrael fiai zarándokoltak az Ígéret Földje felé, fenyegetve a környék népeitől, a moabitáktól, edomitáktól és ammonitáktól. Ma az országút melletti épület védi azt a forrást, amelyet a negyvenéves vándorlás idején Mózes fakasztott a kősziklából. A pusztaság peremén magasba szökkenő sziklacsúcsok egyikén egy fehér falú kápolna rejti Mózes testvérének, Áronnak a sírját. A világ legrégibb településével - Jerikóval - szemben tűnik fel Nébó hegye, ahonnan Mózes halála előtt még megpillanthatta a "tejjel és mézzel folyó Kánaánt". Itt áldotta meg népét, itt adott hálát az Örökkévalónak, és itt vetélkedtek holtteste felett az angyalok. Ennek a hegynek a lábánál, egy sziklabarlang mélyén temették el az Egyiptomból való kivonulás vezérét, de sírjára mindeddig nem találtak rá a régészek. Mózes emlékét azonban őrzi az a hegytetőn épült, bizánci korból származó templom, amelyben mi is bemutattuk az eucharisztikus áldozatot. A templom közelében áll egy firenzei szobrász modern, drótfonatú rézkígyós keresztje, amely az Úr Jézus jövendölésére utal. Amint Mózes felállította a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, "hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen..." Monumentális emlékmű őrzi II. János Pál pápa látogatásának emlékét is.


Jerash - a bibliai Gereza

Az ország fővárosa felé közeledve idegenvezető régészünk felhívta figyelmünket arra, hogy Amman annak az egykori ammonita pogány városnak az utóda, amelynek ostrománál a Dávid király által elcsábított Betsabé férje, Uriás az ellenség nyilaitól halált szenvedett.

Az egykori Gadara, mai nevén Umm Qays Jézus egyik ördögűzésének helyszíne. Az Úr ennek a városnak a közelében űzte ki a gonosz lelket egy sertéskondába, amely ezt követően, a Genezáreti-tóba rohant. A romvárosból remek kilátás nyílik a Golan-fennsíkra, a "Galileai-tengerre" és a szír határra. Mind ez a bazaltkőből épült ősi város, mind a nagy kiterjedésű Jerash őrzi a régi görög-római kultúra emlékeit, hiszen egykor a Bibliából ismert Dekapoliszhoz - Tízvároshoz - tartoztak. Az iszlám tengerben cseppnyi keresztény közösség lakja a bizánci időkben nagy nevű püspöki székhelyet, Madabát, ahol a Szent György-templomban látható az a híres mozaik térkép, amely pontos tájékoztatást nyújt a Szentföld VI. századi helyszíneiről.

A rózsaszín sziklákból faragott Petra a Krisztus előtti nabateus királyság emlékét idézi, és a turisták kedvenc látványossága. A Wadi Rum pedig, mint valami holdbéli táj, a vörös sivatag varázslatát nyújtja az oda látogatóknak.

Jordánia egyetlen "Szűz Mária-kegyhelye" Anjara, amelyet Szentatyánk külön áldásban részesített. A városka keresztény lakossága őrzi annak emlékét, hogy az Úr Jézus édesanyjával meglátogatta a Tízváros környékét. A plébániatemplom udvarán - a közelmúltban - épült kápolnában a Szűzanya ember nagyságú kegyszobra tekint a zarándokokra. Az imitált barlang kulisszája arra a helyre utal, ahol a Szent Szűz Gyermekével megpihent. Nem keresem a népi hagyomány hitelességét, inkább a rózsafüzéres Édesanya mosolyának üzenetét fürkészem. Reményt sejtet a ma még elérhetetlennek látszó közel-keleti békére. Az egyistenhívő népek őszinte megbékélésére, amelynek jelét utunk során megtapasztalhattuk nemcsak az aqabai közösség kiáradó szeretetében, hanem a jordániai muszlim emberek barátságos szolgálatkészségében is.

Farkas Attila

(A zarándokutat a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda szervezte a Jordan Tours Kft. közreműködésével. A fotókat Glóner Rózsa készítette.)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu