|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Meddig terjed a Szentföld? Zarándoklat Jordániában Vajon egyértelműen az arab világba utazik-e valaki, ha Jordániát felkeresi? Vajon nekünk, keresztényeknek, az ó- és újszövetségi kultúra örököseinek idegen-e az a föld, ahol burnuszos férfiak és csadoros asszonyok járnak a néhány évtized alatt modernizálódott, nagy múltú városokban? Jordániában ugyan észrevétlenül hódít a nyugati globalizáció, ám a kultúra mégis őrzi sajátos hagyományait: az iszlám építészet stílusát, a müezzin naponta ötszöri Allah-dicséretét, s az élénk forgalmú városokban az édesanyák ugyanúgy bal karjukon hordozzák kisdedeiket, mint a nyugati múzeumok gótikus Madonnái.
Egyoldalú tanulmányaink és gyér bibliai ismereteink alapján úgy vélnénk, hogy a Szentföld keleti határát a Jordán folyó jelöli ki, mintha Isten üdvözítő műve csak Názáretet, Betlehemet és Jeruzsálemet érintené. Bár a kánai csoda bora elfogyott azon a bizonyos nászi lakomán, az isteni kegyelem ízes itala azonban a transzjordániai világ szomját is oltotta. Az üzletek polcain ma egymás mellett sorakozó jordániai borok címkéjén olvasom: "A Nébó-hegy bora, a Szentföldről". Nem véletlen, hiszen ez a föld is a bibliai Szentföldhöz tartozott, és Jordánia a legszentebb folyóról, a Jordánról kapta a nevét.
A zarándokcsoportunk által "felfedezett" bibliai ország az üdvösségtörténet sajátos színpada. Itt tudatosult bennünk, hogy az Olajfák-hegyi Betánián kívül van egy másik, hasonló nevű település is a Jordán folyó bal partján. Szent János evangéliuma jegyzi fel Keresztelő Szent János működéséről: "Másnap (János) látta, hogy Jézus közeledik hozzá, erre így szólt: »Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit... Én azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem őt Izraellel. Láttam, hogy a Lélek mint galamb leszállt az égből és rajta maradt«." Az evangélista hozzáfűzi: "Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt."
A szeretett tanítvány, János evangélista jól ismeri ezt a helyet, hiszen kezdetben ő is Keresztelő János tanítványai közé tartozott, és itt találkozott először a Názáreti Jézussal. Olyannyira pontosan emlékezik mindenre, hogy még a találkozás óráját is feljegyezte evangéliumában: "Elmentek és követték (Jézust) ketten" - vagyis ő maga és Péter testvére, András. "Aznap nála maradtak. Körülbelül tíz óra volt." A Szentírás szövegét hitelesíti három V-VI. századi bazilika romja, az ősegyház egykori keresztelőmedencéi, s egy jelenleg is használatban lévő görögkeleti templom. Az illatos díszcserjék között mintha máig visszhangozna a Keresztelő szózata: "Tartsatok bűnbánatot, mert elközelgett hozzátok az Isten Országa!" Itt, a Jordán- parti Betániában talán minden más helynél bensőségesebben hangzik fel a zarándokok keresztségi fogadalmának megújítása. Ki-ki alázattal ereszkedik le a szelíden folydogáló Jordán vizéhez, hogy palackjába összegyűjtse a Jézus keresztsége révén megszentelt vizet.
Kezünkben az ószövetségi Bibliával az is nyilvánvalóvá lett, hogy miért éppen itt kezdte meg működését Keresztelő János. A környék ugyanis Illés próféta emlékezetét is őrzi. Itt kelt át száraz lábbal a Jordánon, itt hagyta próféta utódjára, Elizeusra kiválasztottságának jelképét, a köpenyét, és a Szentírás szavai szerint ezen a helyen ragadta el őt a mennyei tüzes szekér. Az Úr maga is többször visszatért erre a helyre, ahol előfutára, Keresztelő János "Illés szellemében" hirdette meg a Messiás eljövetelét. János evangélista tanúsítja: "Jézus ismét elment a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. Sokan keresték fel őt, mert úgy vélekedtek: János ugyan semmi csodát nem művelt, de mindaz, amit róla mondott, igaznak bizonyult."
A zarándokot megigézi Keresztelő Szent János szelleme. Vele találkozunk azon a kopár hegyen is, amelyen ma már csak az egykori Machérusz várának romjaira találunk. Szerpentinút vezet fel az egykori királyi palotába, amelyben Salome tánca díjaként Heródes Antipas a Keresztelő fejét ajándékozta törvénytelen feleségének, Heródiásnak. A Holt-tenger fölé magasodó hegyi teraszon mutattuk be szabadtéri szentmisénket, ahol a 2000. jubileumi esztendőben Szentatyánk, II. János Pál pápa is járt.
Autóbuszunk azon az útvonalon haladt tovább, amelyen egykor Izrael fiai zarándokoltak az Ígéret Földje felé, fenyegetve a környék népeitől, a moabitáktól, edomitáktól és ammonitáktól. Ma az országút melletti épület védi azt a forrást, amelyet a negyvenéves vándorlás idején Mózes fakasztott a kősziklából. A pusztaság peremén magasba szökkenő sziklacsúcsok egyikén egy fehér falú kápolna rejti Mózes testvérének, Áronnak a sírját. A világ legrégibb településével - Jerikóval - szemben tűnik fel Nébó hegye, ahonnan Mózes halála előtt még megpillanthatta a "tejjel és mézzel folyó Kánaánt". Itt áldotta meg népét, itt adott hálát az Örökkévalónak, és itt vetélkedtek holtteste felett az angyalok. Ennek a hegynek a lábánál, egy sziklabarlang mélyén temették el az Egyiptomból való kivonulás vezérét, de sírjára mindeddig nem találtak rá a régészek. Mózes emlékét azonban őrzi az a hegytetőn épült, bizánci korból származó templom, amelyben mi is bemutattuk az eucharisztikus áldozatot. A templom közelében áll egy firenzei szobrász modern, drótfonatú rézkígyós keresztje, amely az Úr Jézus jövendölésére utal. Amint Mózes felállította a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, "hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen..." Monumentális emlékmű őrzi II. János Pál pápa látogatásának emlékét is.
Az ország fővárosa felé közeledve idegenvezető régészünk felhívta figyelmünket arra, hogy Amman annak az egykori ammonita pogány városnak az utóda, amelynek ostrománál a Dávid király által elcsábított Betsabé férje, Uriás az ellenség nyilaitól halált szenvedett. Az egykori Gadara, mai nevén Umm Qays Jézus egyik ördögűzésének helyszíne. Az Úr ennek a városnak a közelében űzte ki a gonosz lelket egy sertéskondába, amely ezt követően, a Genezáreti-tóba rohant. A romvárosból remek kilátás nyílik a Golan-fennsíkra, a "Galileai-tengerre" és a szír határra. Mind ez a bazaltkőből épült ősi város, mind a nagy kiterjedésű Jerash őrzi a régi görög-római kultúra emlékeit, hiszen egykor a Bibliából ismert Dekapoliszhoz - Tízvároshoz - tartoztak. Az iszlám tengerben cseppnyi keresztény közösség lakja a bizánci időkben nagy nevű püspöki székhelyet, Madabát, ahol a Szent György-templomban látható az a híres mozaik térkép, amely pontos tájékoztatást nyújt a Szentföld VI. századi helyszíneiről. A rózsaszín sziklákból faragott Petra a Krisztus előtti nabateus királyság emlékét idézi, és a turisták kedvenc látványossága. A Wadi Rum pedig, mint valami holdbéli táj, a vörös sivatag varázslatát nyújtja az oda látogatóknak. Jordánia egyetlen "Szűz Mária-kegyhelye" Anjara, amelyet Szentatyánk külön áldásban részesített. A városka keresztény lakossága őrzi annak emlékét, hogy az Úr Jézus édesanyjával meglátogatta a Tízváros környékét. A plébániatemplom udvarán - a közelmúltban - épült kápolnában a Szűzanya ember nagyságú kegyszobra tekint a zarándokokra. Az imitált barlang kulisszája arra a helyre utal, ahol a Szent Szűz Gyermekével megpihent. Nem keresem a népi hagyomány hitelességét, inkább a rózsafüzéres Édesanya mosolyának üzenetét fürkészem. Reményt sejtet a ma még elérhetetlennek látszó közel-keleti békére. Az egyistenhívő népek őszinte megbékélésére, amelynek jelét utunk során megtapasztalhattuk nemcsak az aqabai közösség kiáradó szeretetében, hanem a jordániai muszlim emberek barátságos szolgálatkészségében is. Farkas Attila (A zarándokutat a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda szervezte a Jordan Tours Kft. közreműködésével. A fotókat Glóner Rózsa készítette.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|