Uj Ember

2004.10.10
LX. évf. 41. (2930.)

Keresse
az Új Ember
jubileumi évkönyvét

Főoldal
Címlap
A szociális szeretet gondolata vezette...
Oltárra emelték az utolsó magyar királyt
Szili Katalin a Vatikánban
Akik az irgalmasság útját mutatják...
Felszentelik a krakkói magyar kápolnát
Az Új Ember könyvbemutatója
A Lélek hangjára figyelve
Nagymarosi Ifjúsági Találkozó - a hitről
Lelkiség
A hálát adó szamaritánus
Szentírás-magyarázat
Friss szemmel...
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (16.)
Liturgia
A hét szentjei
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az "ellentmondás jele"
A Magyar Katolikus Egyház ellenállása a nyilasuralommal szemben
Az irgalmasság és a megbocsátás
Jegyzetlap
Tehetséges - azaz személy
Elavult(?) értékrend
Nem keresztény klub...
Mi folyik itt?
Élő egyház
Búcsújárás - tegnap és ma
Tudományos konferencia Segesden
Városmisszió és kongresszus Párizsban
Élő egyház
Maimonidészre emlékeztek
A keresztény-muzulmán párbeszéd nehézségei
Konfliktus a Szent Sírnál
Fórum
Élő egyházzene
Fesztivál a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére
Egyháztörténeti könyv bemutatója
Másik világ
Egy hét
Könyvespolcra
A barokk pápaság
Az Olvasó írja
Farkas Virgil emléke
Tudásvárat épít a Duna TV
Fórum
Meddig terjed a Szentföld?
Zarándoklat Jordániában
Fórum
"Állam és Egyház az egyesült Európában"
"Ilyen szereptévesztés mögött csak tudatos provokáció vagy butaság, illetve az elemi érzékenység hiánya állhat."
Felelősségünk a teremtett világért
Vallás és ökológia - a mi ügyünk
Áldás, népesség...
Mozgalom a magyarság életkedvének élénkítéséért
Fórum
A harmadik évezred Fénye és Élete
Az eucharisztikus év kezdete
Mit jelent nekem az eucharisztia?
A "rejtőzködő" jelenléte
Ifjúság
Jubileumi Gyerekmaros
Szólj hozzá!
Világító ősz
A MÉCS-családmozgalom idei programjairól
Bocskai-portya
Rejtvény
Kultúra
Csak a szépet és a jót...
A Molnár-C. Pál Baráti Kör kiállításai
Balassi Bálint költészete európai tükörben
Dévényi Iván emlékezete
Noteszlapok
(Ál-sajtóhiba)
PALETTA
Fórum
Vannak égő, fájó könnyek...
Határon túli magyar hívek búcsúja Máriapócson
Hatvan éve hűséges olvasónk
Mozaik
Megújult a debreceni Szent József Kollégium
Mi az igazán lényeges?
Sérült fiatalok a Szent Gellért-házban
Bérmálkozás és kápolnaünnep Érsekvadkerten
Fehér éjszaka Rómában
A botanika ékköve

 

Balassi Bálint költészete európai tükörben

A négyszázötven éve született Balassi Bálint az idei év konferenciáinak, televízióműsorainak, kiállításainak nagyszerű témája. Nem lehet eleget írni, beszélni róla, kiváltképp a mostanában oly sokszor szóba kerülő európaiságunk kapcsán.

Balassi Bálint személyében - a még latinul író Janus Pannonius után több mint egy évszázaddal - az a költőóriás érkezett el, aki a magyar nyelvű reneszánsz líra kezdeményeit össze tudta foglalni, tovább tudta fejleszteni úgy, hogy azt a hagyományos lantos énekköltészet szintjéről az európai műköltészet magasába emelte. Ekkor, a XVI. század második felében már meg is voltak hozzá a kellő körülmények, már megszilárdult az a főnemesi osztály körében kialakult reneszánsz kultúra, amely a száz évvel korábban élt humanista Janus Pannonius idejében még nem volt meg. Balassi Bálintnak, bár szintén egyedül állt kitűnő, kimagasló tehetségével, már nem kellett túl korán kivirágzott mandulafácska módjára elhalnia.

Persze a körülmény nem minden. És a nagy tehetségek úgyis egyedül járnak. Hiába volt már a nagy francia nemzetnek a reneszánsz korában egy egész költőcsoportja, igazi zseni köztük is csak egy volt: Ronsard. Balassi - szerényen - úgy érezte, imitálnia kell a korban oly divatos neolatinokat: Marullust, Angerianust, és a mi Janus Pannoniusunk után magát Második Jánosnak nevező Joannes Secundust. Ám mondhatjuk, meszsze meghaladta a maga elé állított példáit, mégis valódi irodalmi minták voltak ezek. Fölismerte ugyanis a minták szükségességét, és igen jó ízléssel kapcsolódott az európai petrarkista áramlathoz és hagyományokhoz. Nagyszerűségét bizonyítja, hogy európai mintái csak kiindulópontok voltak számára, egyénisége kitűnik mind a szerelemnek, a női eszménynek, mind természetszemléletének, mind pedig istenfogalmának átértékelődésében. Vagyis elismerendő, hogy Balassi Bálint európai szinten is kimagasló, elsőrangú lírát képviselt korában.

Nekünk, magyaroknak mindig megható és kissé hihetetlen, hogyha azt látjuk, hogy velünk, kultúránkkal nagy nemzetek képviselői foglalkoznak. Ugyanígy meglepődhetünk azon is, hogy létezik másutt is Balassi-kutatás. Pedig bizony létezik. Ezt bizonyítja az a konferencia is, amelyet szeptember 2-án rendeztek Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Érkeztek kutatók Nápolyból, Rómából, Firenzéből, Cambridge-ből, és megidézték Balassi európai társaságát: Sir Phillip Sidneyt, akinek lírája összecseng Balassiéval. Szó esett az osztrák kortársról, Christohp von Schallenbergről, vagy a már említett neolatin mintákról éppúgy, mint a kevesek által ismert olaszországi magyar pásztorköltőről, Antonio Ongaróról.

Balassi Bálint igen művelt, felvilágosult főnemesként - a mai kor embereinek is példát adó módon - figyelte, olvasta kortársait, meglepő gyorsasággal szerezte meg a kor könyvújdonságait, hogy tájékozódhasson. Talán kortársai és követői sem értették lírájának lényegét, tudós színvonalát, rendkívüli hatását azonban megmagyarázza az az ösztönös költő-lángelmei alkat, amely áthatja költeményeit, és a moderneket is megcsúfoló modernségével áll előttünk ma is.

Völgyi Tóth Zsuzsa

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu