Liturgia

A megváltás szentsége (16.)

185-186.: buzdítás és befejezés

Az Instrukció befejező része megállapítja, hogy a bűn jelen van az emberiség életében, amelynek következménye a széthúzás. Ezzel szemben egyetlen erő áll, ez pedig Krisztus teste egységének teremtő ereje. Indoklásul azt hozza fel, hogy az egyház épül, jelen van az emberek életében, és közösséget teremt. Az egyház életéből - már a kezdetektől jól ismerjük - az eucharisztia szentsége volt az, ami képes volt öszszekötni a híveket. Sőt, maguk is megérezték összekötő és teremtő erejét. Nem volt véletlen, hogy minden korban annyira fontosnak tartották az eucharisztikus ünneplést. Itt fejeződött ki a legtökéletesebben az egyház jelenléte, egyetlen volta, szeretetközössége a világ felé.

A kongregáció dokumentuma hangsúlyozza, hogy az eucharisztia akkor fejti ki igazán a hatását, ha torzulás, emberi gyengeség nem akadályozza annak kibontakozását az emberek életében. A Boldogságos Szűz közbenjárását is kérjük, hogy Krisztus üdvözítő jelenléte minden embert elárasszon fényével. Ebben a közömbösséget árasztó korban szükséges az a Krisztusból áradó kegyelmi fény, amely hozzásegít, hogy uralkodni tudjunk a bűn, az eltévelyedés sötétjén. Bizalommal tölthet el bennünket, hogy a Boldogságos Szűz életünk reménycsillaga, akire mindig bizakodva nézhet fel a tévelygő, bizonytalan ember. Nem véletlenül száll Mária felé könyörgő imánk.

Az utolsó (186.) pont rövid megállapításokban foglalja össze az egész Instrukció tanítását. Minden Krisztus-hívő - mondja reménykedve - teljesen, tudatosan és tevékenyen részesüljön a legszentebb eucharisztiában. Egyben pedig tisztelje jámborságával és keresztény életével. Ez a lényege szentségi életünknek.

A felszentelt személyektől lelkiismeret-vizsgálatot kér. Ennek tárgya: hűségesek-e ahhoz a szolgálathoz, amely hivatásukhoz tartozik. Vonatkozik ez a szent liturgia végzésére az egyház előírásának megfelelően. De azért is felelősséggel tartoznak, hogy a Krisztus-hívők jogait nem csorbították-e valamilyen területen. Feladatuk ugyanis a hívek szolgálata, de a szent liturgia magasztos végzéséről sem szabad elfeledkezni. A hívek mindig reménykedve vesznek részt a liturgia ünneplésén, és reménykedve várják a pillanatot, hogy az örök élet kenyerét magukhoz vehessék.

A záró mondat: mostantól az Instrukcióban megfogalmazott rendelkezések az érvényesek, minden ellenkező rendelkezés hatályát veszti.

Az Instrukciót aláíró bíboros prefektus és titkár tanúsítja, hogy a Szentatya utasítására készítették el, ő ezt jóváhagyta, és elrendelte kiadását. Nekünk pedig - elfogadva a Szentatya szándéka szerinti rendelkezést - annak hűséges teljesítése a feladatunk.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu