Uj Ember

2003.03.09
LIX. évf. 10. (2849.)

Hamarosan kapható
a márciusi magazin

Főoldal
Címlap
Nagyobb boldogság adni, mint kapni
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
"Csúcsra járatott" pápai diplomácia
Tauran érsek a támadó háború ellen
Eszköztelen erő
Lelkiség
Angyalokkal a vadállatok között
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Ahol legjobban hallható "Isten Örömhíre"
HOMÍLIAVÁZLAT
"Hozzám kiált"
LITURGIA
Új magyar boldogot köszöntünk VII.
Öröm és bánat
Eucharisztikus ima - magyarul
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"Legyen a zene mindenkié!"
Jegyzetlap
Példaképek
Lelki hidat építeni...
Meglopva
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Látogatóban a kisebb testvéreknél
Saját zsebpénzből jön az adomány
A győri Apor Vilmos Iskolaközpont nagyböjti kezdeményezéséről
Hó áztatja a falakat
A hit erejével épül a kaposgyarmati templom
Új feladatok előtt a bécsi Pázmáneum
Élő egyház
A német papság nem rokonszenvezett a nácizmussal
Fórum
Az Istent kereső ember
Az Új Ember lelkigyakorlata
Déli harangszó - Tokajból
Az Olvasó írja
Üröm az örömben
Könyvespolc
Képek Jézusról
Fórum
Ahol az emberség növekszik
Marista szerzetesek az esztergomi cigánytelepen
Fórum
Kit kerestek?
Az elkötelezett életről
Hivatásgondozók konferenciája Máriabesnyőn
Fórum
Hogy Európa - Európa maradjon
Az értékek nem múzeumi tárgyak
Római triptichon
II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról
A Szentatyával a költészetről
Ifjúság
Lejáratott fogalom?
Semmi baj...
Rejtvény
Kultúra
Vendégként otthonosan - az istenkeresők között
Mensáros László Pannonhalmán
"Földre hullott remények bimbaja"
Harminc éve hunyt el Kocsis László
Fekete macska
A megpróbáltatásokban van a boldogság
Látogatóban Tavaszy Noémi műtermében
Fórum
Hívőnek vallani magunkat - felelősség
Mozaik
Erdő Péter érsek Bajóton
Különleges helyzetben - szükség van rájuk
Tábori lelkészek konferenciája
Képek szólása
Nagy Szent Gergely-évforduló 2004-ben
Indul az előkészületi év
Fokföldi ibolya

 

Fokföldi ibolya

E kedvelt szobanövény rendszertani neve (Saintpaulia ionantha) nem Szent Pálra utal, hanem egy német bárónak, Saint-Paul-Illaire-nek állít emléket, aki az ezernyolcszázas évek végén a növényfajt Afrikában felfedezte.


Az eredetileg csak kék színben létezett fokföldi ibolya afrikai élőhelyén (nem a Fokföldön, hanem a trópusi Tanzániában) az őserdő aljnövényzete között található. Mára - hála a nemesítőknek - a kék mellett a fehér, a bordó, a piros és a lila szín minden árnyalatában előfordul. Vannak egyszerű és telt virágú változatok, és ez utóbbiak mérete is eltérhet egymástól.

Természetesen a virágai miatt vált népszerű szobanövénnyé, ám ha közelebbről szemügyre vesszük a tőrózsában elhelyezkedő leveleket, azok is kínálnak látnivalót: mélyzöld felületüket bársonyos szőrök borítják, fonákjuk pedig vörös árnyalatú.

A fokföldi ibolya fénykedvelő növény. Minél világosabb helyen van, annál többet virágzik, ám a közvetlen tavaszi és nyári napsugárzás megperzselheti a leveleket.

Laza, tápanyagban gazdag földbe kell ültetni, amely soha nem száradhat ki. Az öntözésnél ügyelni kell arra, hogy a levelekre ne kerüljön víz, mert ez foltosodáshoz vezethet.

Bár a cserepes fokföldi ibolya nem drága növény, ám ha valaki saját maga szeretné szaporítani, akkor ez levéldugványról lehetséges. Ehhez meg kell tölteni egy ládát vagy cserepet többször átmosott folyami homokkal, és a leveleket be kell tűzdelni. Előtte ollóval le kell vágni a levélnyelet, majd a homokba kerülő részt az erek mentén is bevagdaljuk. A gyökeresedési folyamat alatt huszonöt fok körüli hőmérsékletet és párát igényel a növény. Ez utóbbit úgy teremthetjük meg, hogy üveglappal vagy nejlonfóliával borítjuk a szaporító-edényt. Néhány hét elteltével apró kis levélkék jelennek meg ott, ahol a levél a homokkal érintkezik. Amint ezek megerősödtek, át kell ültetni őket tápdús földbe. A még zsenge levelű növénykéket még egy ideig párás melegben kell tartani, és csak fokozatosan szoktassuk a szobai levegőhöz.

Lovas Katalin

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu