Uj Ember

2003.03.09
LIX. évf. 10. (2849.)

Hamarosan kapható
a márciusi magazin

Főoldal
Címlap
Nagyobb boldogság adni, mint kapni
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
"Csúcsra járatott" pápai diplomácia
Tauran érsek a támadó háború ellen
Eszköztelen erő
Lelkiség
Angyalokkal a vadállatok között
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Ahol legjobban hallható "Isten Örömhíre"
HOMÍLIAVÁZLAT
"Hozzám kiált"
LITURGIA
Új magyar boldogot köszöntünk VII.
Öröm és bánat
Eucharisztikus ima - magyarul
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"Legyen a zene mindenkié!"
Jegyzetlap
Példaképek
Lelki hidat építeni...
Meglopva
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Látogatóban a kisebb testvéreknél
Saját zsebpénzből jön az adomány
A győri Apor Vilmos Iskolaközpont nagyböjti kezdeményezéséről
Hó áztatja a falakat
A hit erejével épül a kaposgyarmati templom
Új feladatok előtt a bécsi Pázmáneum
Élő egyház
A német papság nem rokonszenvezett a nácizmussal
Fórum
Az Istent kereső ember
Az Új Ember lelkigyakorlata
Déli harangszó - Tokajból
Az Olvasó írja
Üröm az örömben
Könyvespolc
Képek Jézusról
Fórum
Ahol az emberség növekszik
Marista szerzetesek az esztergomi cigánytelepen
Fórum
Kit kerestek?
Az elkötelezett életről
Hivatásgondozók konferenciája Máriabesnyőn
Fórum
Hogy Európa - Európa maradjon
Az értékek nem múzeumi tárgyak
Római triptichon
II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról
A Szentatyával a költészetről
Ifjúság
Lejáratott fogalom?
Semmi baj...
Rejtvény
Kultúra
Vendégként otthonosan - az istenkeresők között
Mensáros László Pannonhalmán
"Földre hullott remények bimbaja"
Harminc éve hunyt el Kocsis László
Fekete macska
A megpróbáltatásokban van a boldogság
Látogatóban Tavaszy Noémi műtermében
Fórum
Hívőnek vallani magunkat - felelősség
Mozaik
Erdő Péter érsek Bajóton
Különleges helyzetben - szükség van rájuk
Tábori lelkészek konferenciája
Képek szólása
Nagy Szent Gergely-évforduló 2004-ben
Indul az előkészületi év
Fokföldi ibolya

 

Lelki hidat építeni...

"Lelki hidat építeni a népek egyesítésére" - ezt a felszólítást olvassuk az Európai Közösség Püspökkari Bizottsága püspökeinek nyilatkozatában, amelyet az Európai Unió bővítésével kapcsolatban fogalmaztak. Felelős lelki vezetőink szerint az uniós bővítést lehet Európa és az európaiak pozitív esélyének is tekinteni, "amely csakugyan lehetővé teszi majd az egyház számára az alapvető értékek - a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, a népek közötti barátság - tényleges megvalósítását az egész európai földrészen".

Ha ilyen távlatoknak feszülve keressük az idei Szent Negyvennap kegyelmi kihívását, a Krisztussal való és a krisztusi jellegű szolidaritásban a magunk üdvtörténeti részvételének feladatait, akkor szívesen perdülnénk ki máris az első utcasarokra, hogy a lelki híd első hídfőjét mindjárt az ajtónknál - a szívünk és tényleges hollétünk ajtajánál - kezdjük el építeni. Éppen erre a missziós törekvésre soroltak fel a minap meghökkentő, de ugyanakkor vonzó példákat a főváros férfi szerzetesei egy olyan alkalmi baráti találkozón, amelyen sajátos hivatásuk jegyében keresték szolgálatuk jellegzetesen mai lehetőségeit. A verbita atyák mostanában közreadott missziós újsághírei jegyében vannak hazánkban is példák az utcai evangelizációra, az ígéretes alkalmi előevangelizációra.

De éppen ez a beszélgetőkör döbbent rá arra, hogy kifelé csak akkor van erőnk és hitelünk Krisztus szívügyeivel előállni, ha befelé, magunk között is elmélyül benső békénk. Csakis ennek aranyfedezetével, közösségeink vonzó otthonosságával, egymás iránti türelmünk példájával léphetünk mások elé. Ezt a szép és sokat emlegetett egymás közti megértést nem is olyan könnyű megélni napjainkban. A negatív szenzációk agresszivitást keltő hullámai begyűrűznek köreinkbe is, szívünk mélyére is. A mértéket vesztett munka- és élettempó fölemészti énünk és családunk erőtartalékait. A közéleti, munkahelyi sérüléseinket gyakran úgy vezetjük le, hogy a családi, baráti körben, éppen a mieink között vádaskodunk és viselkedünk durván. Tudattalanul az is okozhat feszültséget, ha a katolicitásra, a valóság teljességének elfogadására meghívott istenfélő ember a pillanatnyit igyekszik elérni, ahelyett, hogy saját maga és gyermekei, unokái holnapjáért próbálna lépéseket tenni, áldozatosan szerepet vállalva az egyházi és társadalmi közéletben.

Az idei nagyböjt reális ajándéka és feladata lehet, hogy elfogadjuk és magunk is igyekezzünk építeni azt a békét, amelyet egyedül Krisztus adhat meg nekünk, aki azt mondta, "az én békémet adom nektek". Mindegyikünk mindennap tehet valamit azért, hogy szívében, családja vagy közössége körében az egymás iránti türelemmel, jóhiszeműséggel, tapintattal, a megértés törekvésével lépjen föl a gyanakvások, elítélések, megbélyegzések kényszerével szemben. Szent Pál apostol útmutatása nekünk is szól: "Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképp pedig hittestvéreinkkel" (Gal 6, 10). Ha szilárd hídfőt építünk magunkban, akkor Isten áldásával tovább építhető ez a lelki híd külső környezetünk felé is, akár a népek egyesítésére is.

Brückner Ákos Előd

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu