Új magyar boldogot köszöntünk VII.

Hamarosan nagy öröm éri a magyar katolikusok közösségét: II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatja a szegények orvosát, Batthyány-Strattmann Lászlót, aki férjként, családapaként és a betegek gyógyítójaként egyaránt Krisztus tanúja volt. Sorozatunkban az ünnephez hétről hétre közeledve szeretnénk mindjobban megismertetni olvasóinkkal az új magyar boldog személyes példáját, családja történetét.

Batthyány-Strattmann László élete

Öröm és bánat

A Batthyány doktor vezette új kórház ápolónői teendőit többek között Misl egyik húga, Coreth Lilly látta el, ő azonban rövidesen elhagyta Körmendet, így feladatát a keresztes nővérek vették át. 1926-ban dr. Ajtay Mária lett Batthyány asszisztense, aki sok mindenben segítette a közszeretetnek örvendő, túlterhelt szemorvos munkáját.

A nagy család minden reggel szentmisére gyűlt össze a kastély kápolnájában, ahol az "udvari pap" melletti oltárszolgálatot - a heti beosztás rendje szerint - a családfő látta el fiúgyermekeivel. Az étkezések mellett a napi rózsafüzér-imádkozás, a hálaadás és a közös ima rendszeres alkalmat adott a bensőséges együttlétre.

A herceg technikai vívmányok iránti rajongása töretlen maradt, elsőként vezetett autót Magyarországon, a köpcsényi és a körmendi kastélyba bevezettette a központi fűtést, továbbfejlesztette orvosi műszereit, röntgenkészüléket állított össze. A hétvégék kirándulások vagy kulturális programok jegyében teltek. A kastélyban gyakoriak voltak a színi előadások, házi vetítések, koncertek, melyekre a személyzet mellett olykor a kórházi betegek is hivatalosak voltak. Batthyány-Strattmann rajongott a komolyzenéért, különösen az operáért, feleségével bemutatókra járt Pozsonyba, Bécsbe és Budapestre. Harmonikus, boldog családi életük alapja a külsőségektől mentes, valódi keresztény szellemiség volt, mely áthatotta mindennapjaikat.

Batthyány-Strattmann bőkezűen támogatta az egyházat, tizenhárom templom fenntartásához járult hozzá, és ő finanszírozta a körmendi templom harangjainak költségeit is. A vagyonnal, gazdagsággal, szegénységgel kapcsolatban egy helyütt azt írta: Tisztában kell lennünk vele, hogy a vagyon önmagában véve még nem bűn, és a szegénység nem erény. A lényeg, hogy mit adunk hozzá a helyzetünkből. A vagyon veszedelmes ajándék, de ajándék, amelyet rengeteg jóra lehet felhasználni: Isten iránti hálára, embertársaink segítésére. Szociális érzékenysége a legkülönbözőbb területeken megmutatkozott: télen tűzifát, meleg ruhaneműt biztosított a környék szegényeinek, birtokán jelképes összegért mintegy kétszáz házhelyet osztott ki, rendelésein fogadta és támogatta a vándorcigányokat, de azok felé is nyitott volt, akik - tanácsot, eligazítást, segítséget várva tőle - lelki problémáikkal keresték föl őt.

Batthyány doktor életének egyik legnagyobb megpróbáltatása rajongva szeretett fia, Ödön elvesztése volt, akit egy gyulladással járó fertőzés döntött le a lábáról. A mélyen hívő fiatalember áhítattal vette fel a betegek kenetét. Napokig küzdöttek az életéért, de a sok injekció sem javított az állapotán. 1921. június 5-én halt meg, édesapja zárta le a szemét. A megrendült herceg a kastély kápolnájába invitálta családját, hogy együtt adjanak hálát Istennek, hogy Ödön húsz évig köztük lehetett.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu