Uj Ember

2003.03.09
LIX. évf. 10. (2849.)

Hamarosan kapható
a márciusi magazin

Főoldal
Címlap
Nagyobb boldogság adni, mint kapni
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
"Csúcsra járatott" pápai diplomácia
Tauran érsek a támadó háború ellen
Eszköztelen erő
Lelkiség
Angyalokkal a vadállatok között
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Ahol legjobban hallható "Isten Örömhíre"
HOMÍLIAVÁZLAT
"Hozzám kiált"
LITURGIA
Új magyar boldogot köszöntünk VII.
Öröm és bánat
Eucharisztikus ima - magyarul
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"Legyen a zene mindenkié!"
Jegyzetlap
Példaképek
Lelki hidat építeni...
Meglopva
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Látogatóban a kisebb testvéreknél
Saját zsebpénzből jön az adomány
A győri Apor Vilmos Iskolaközpont nagyböjti kezdeményezéséről
Hó áztatja a falakat
A hit erejével épül a kaposgyarmati templom
Új feladatok előtt a bécsi Pázmáneum
Élő egyház
A német papság nem rokonszenvezett a nácizmussal
Fórum
Az Istent kereső ember
Az Új Ember lelkigyakorlata
Déli harangszó - Tokajból
Az Olvasó írja
Üröm az örömben
Könyvespolc
Képek Jézusról
Fórum
Ahol az emberség növekszik
Marista szerzetesek az esztergomi cigánytelepen
Fórum
Kit kerestek?
Az elkötelezett életről
Hivatásgondozók konferenciája Máriabesnyőn
Fórum
Hogy Európa - Európa maradjon
Az értékek nem múzeumi tárgyak
Római triptichon
II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról
A Szentatyával a költészetről
Ifjúság
Lejáratott fogalom?
Semmi baj...
Rejtvény
Kultúra
Vendégként otthonosan - az istenkeresők között
Mensáros László Pannonhalmán
"Földre hullott remények bimbaja"
Harminc éve hunyt el Kocsis László
Fekete macska
A megpróbáltatásokban van a boldogság
Látogatóban Tavaszy Noémi műtermében
Fórum
Hívőnek vallani magunkat - felelősség
Mozaik
Erdő Péter érsek Bajóton
Különleges helyzetben - szükség van rájuk
Tábori lelkészek konferenciája
Képek szólása
Nagy Szent Gergely-évforduló 2004-ben
Indul az előkészületi év
Fokföldi ibolya

 

Semmi baj...

...anyu úgyis Persillel mos! - hirdetik úton-útfélen, bizonyára a tisztelt Olvasó is találkozott már ezzel az elmés óriásplakáttal. Két kisgyerek áll a képen. Hosszabb vizsgálódás után rájön az ember, hogy a kettő valójában egy. A kettejük közötti különbség azért olyan szembetűnő, mert egyikük tipikus jó gyerek, makulátlan inggel és jól fésülten, a másik azonban maga a megtestesült rosszaság, kócos, és éppen minden energiájával azon van, hogy minél koszosabbá varázsolja a ruháját. A siker nem kétséges.

Nos, a reklám szerint még ebből a koszból is ki lehet vakarni a csemetét, amennyiben édesanyja megfogadja a reklámozók önzetlen tanácsát, és a mondott mosóporral esik neki a foltoknak. S lám, bizonyítékként ott a másik kép: minden ragyog, a gyerkőc talpától a feje búbjáig. (Gyanúm szerint a képeket épp fordított sorrendben készítették, hiszen a tisztát könnyebb összekoszolni, mint a koszosat suvickolni, de a reklámozók csak hadd higgyék, hogy átejtettek.)

Valójában máson gondolkodtam el. Mit is mond a plakát? Koszold össze nyugodtan mindenedet, nem kell aggódnod, hiszen van egy kiváló eszköz, amely tisztára varázsolja a holmit. Nem kell vigyáznod magadra, sem a ruhádra, sőt, legyél nyugodt szívvel minél mocskosabb. Annál nagyobb lesz később a kontraszt - ha ügyesen csinálod, még a plakátokra is rákerülhetsz -, mindenki ámuldozni fog, hogy micsoda tisztaságot teremtettél.

Ha már a tisztaságnál tartunk, akkor tisztázzunk valamit. A mosószer és a mosógép valóban arra való, hogy kiszedje a foltot a ruhából. De ruhánk nem azért van, hogy minél több munkát adjunk általa a mosógépnek! A ruha célja az, hogy kulturált megjelenésünket biztosítsa. Tisztán, ápoltan, gondozottan takarjon be bennünket. Védjen a hidegtől, és óvjon a nap hevétől.

Ha összepiszkoljuk, az nem dicsőség. Éppen ellenkezőleg. Hiba. Vétek. Hiányosság: a tisztaság hiánya, melyet helyre kell hoznunk, amilyen gyorsan csak lehet. Mert igaz, olykor összepiszkoljuk magunkat. Olykor - észre sem vesszük talán - koszosabbak leszünk a csibész kisfiúnál is. S előfordul, hogy a piszok kívülről nem is látszik rajtunk. Senki nem mondaná meg, hogy nem vagyunk tiszták. Csak mi tudjuk - ám ez épp elég ahhoz, hogy rosszul érezzük magunkat, és mielőbb mosakodni vágyjunk.

Jó hírem van: van mosóporunk, és van mosógépünk. Mindannyian használhatjuk. Gyermekek, édesanyák, apák, nagyszülők, egyedülállók; még olyanok is, akik egyébként patyolatba viszik a holmijukat.

Ez a masina - ellentétben a reklámozott intelligens és foltfelismerő csodaporokkal - tökéletes tisztaságot ad. De van egy különleges tulajdonsága is: csak akkor adja vissza a megtisztított ruhánkat, ha komolyan ígérjük, hogy a jóra törekszünk, és a tócsákat elkerüljük. Egyetlen szóval sem mondja: semmi baj... Mert ha bepiszkolódunk, az bizony nem öröm. Még jó, hogy van hová fordulnunk, van kitől tisztulást kérnünk. És van alkalmunk újra és újra megfogadni: tiszták is maradunk.

Itt állunk a nagymosás időszakának kezdetén. Ne áltassuk magunkat: ha piszkosak vagyunk, az baj. Elkeseredésre azonban még sincs okunk. Többek között azért nincs, mert a mi mosógépünk nem Persillel mos. Egészen más anyaggal. Olyannal, amely sokkal hatékonyabb, minden vegyszernél jobban tisztító. Úgy hívják: a kiengesztelődés szentsége. Ezért bízhatunk benne. Ezért bízik a Megtisztító Úr is bennünk. Hisszük, hogy megtisztít, s hiszi, hogy később is tiszták akarunk maradni.

Nem úgy, mint a jól fésült plakátgyerkőc. Ha jobban megnézem, a szemében látok némi imposztorságot. Szerintem alig várja, hogy végre kikerüljön a figyelem középpontjából, és páros lábbal ugorhasson a legközelebbi tócsába. Hiszen arra nevelték: semmi baj, anyu majd úgyis...

Tisztelt Olvasó! Az előttünk álló negyven napban bőven jut időnk arra, hogy átválogassuk a szennyesünket. Érdemes kihasználni a lehetőséget. Érdemes komolyan venni a Tisztító Erőt. Áldott, megújító tisztálkodást kívánok; s mire a nagy nap eljön, igazi, ragyogó, hófehér menyegzős ruhát.

Balázs István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu