Hogy Európa - Európa maradjon

Az értékek nem múzeumi tárgyak

Milyen értékeket képviseljen az európai polgár? címmel tartott előadást a budapesti Francia Intézetben február 26-án Olivier Mongin, a francia Esprit című folyóirat főszerkesztője.

A keresztény perszonalizmus rangos folyóiratát a harmincas években alapította Emmanuel Mounier filozófus. A marxista kollektivizmus és a szintén ateista egzisztencializmus individualizmusának uralkodó eszmei áramlatai a két világháború közötti keresztény gondolkodókat természetesen nem elégítették ki. Mounier és társai az emberi személy felől közelítették meg a lét és a kor nagy kérdéseit: a világ és az ember viszonyát, a személy és a közösség kapcsolatát. Perszonalista kiáltványában írta Mounier: "A modern világ elszemélytelenedése és a közösségi gondolkodás hanyatlása ugyanannak a hanyatlásnak az elemei." A perszonalizmus - innen is kapta a nevét - a személyiség védelmét hangsúlyozza bármiféle uniformalizmussal, determinizmussal szemben.

Az egyén nem szigetelődhet el, nem zárkózhat magába, mert csak úgy válhat személyes egzisztenciává, ha a másik emberhez fordul. Vagyis nélkülözhetetlenek vagyunk egymás számára. "Csak annyiban létezem, amennyiben más számára létezem, azaz ... létezni annyi, mint szeretni" - hirdette a folyóirat alapító főszerkesztője.

Az Esprit ma is az egyik legrangosabb francia folyóirat, amely őrzi és ápolja az alapítók szellemiségét. Ma is a keresztény értékkeresés útját járja - manapság a liberalizmus és a marxizmus ellenében. A totalitárius rendszerek elleni szellemi küzdelmek Európában mára lezárultak. A mai kihívások nem azonosak az alapítók korának problémáival, a kérdések változtak tehát, de nem alapvetően - mondta Olivier Mongin. - 1990 után, vagyis a hidegháború lezárásával új korszak kezdődött az emberiség történetében, amelyet a globalizáció, s egyben a világ megállíthatatlannak tűnő széttöredezése, egyes területek és társadalmi rétegek végletes leszakadása, katasztrofális elszegényedése jellemez. Ezek a jelenségek számos új kérdést vetnek fel. Ma már világosan látjuk azt is, hogy a kapitalizmus nem szükségszerűen párosul demokráciával. Ázsiában számos példa van erre.

Miben áll Európa hivatása? Mit tehetünk egy jobb világért, hogyan csökkenthetjük a túlságosan nyitott kapitalizmus veszélyeit? A válasz - Olivier Mongin szerint - sajátos értékeink dinamizálásában rejlik.

A döntéshozó mechanizmusokról, a hatalom struktúráiról és az élet minden területére kiterjedő szabályozásokról beszélünk általában, amikor a jövő Európáját tervezgetjük. Csak ritkán esik szó az örökségről, a kultúráról, az önazonosságunkról, sajátos értékeinkről. Pedig ezeket tudatosítanunk kell, mert ezek befolyásolhatják jó irányba cselekedeteinket, döntéseinket.

Természetesen földrészünk keresztény-zsidó öröksége, valamint a görög és latin kulturális alapok ma is eleven értékeink. Nem véletlen, hogy számos vallási vezető és közéleti személyiség szorgalmazza, hogy kapjon helyet Európa készülő alkotmányában a keresztény örökségre való hivatkozás.

Az értékek között fontos hely illeti meg mindazokat, amelyek meghatározták Európa eddigi fejlődését, mert ezek most is hozzájárulhatnak az európai élet minőségének javulásához. Ezek az értékek a totalitarizmus- ellenesség, a politikai demokráciára való szakadatlan törekvés, valamint az egyetemesség tudata, ami természetesen nem a marxista egyenlősdit és internacionalizmust jelenti.

Fontos és sajátos értéke Európának az urbanitás. Az európai demokrácia bölcsői a városok. A görög polisztól a középkoron át napjainkig a városi társadalmak mindig a demokrácia, az önigazgatás műhelyei voltak. Hasonlóan jelentős hagyományunk a tolerancia. A más népek és a más vallások iránti türelem erényének gyakorlása. A vallásháborúk óta tisztában vagyunk ennek fontosságával.

A szellemi Európa több forrásból táplálkozik. Nem lehet csak egyet kiemelni, és megtenni az európaiság alapjának. A zsidó-keresztény örökség, a biblikus értékek mellett a kritikai szellemiség és gondolkodás, a romanika, a reneszánsz és a humanizmus, valamint a felvilágosodás értékei egyaránt fontos szerepet játszottak abban, hogy Európa ma az, ami.

Talán Európa legfontosabb és legaktuálisabb kincse az oktatás, az iskoláztatás becsülete. Történelme folyamán Európa mindig nagy tanítómester volt. Európát nem nagy kinyilatkoztatások, tételes gondolati rendszerek teremtették. A nagy világvallások mind Európán kívül születtek. Európa mindig a reflexió, az alkalmazás és a kritikák földje volt. S az amerikai kultúra által meghatározottnak tűnő mai világban Európának meg kell őriznie ezt az eredetiségét, vagyis önazonosságát, sokszínűségét, nyitottságát, és ez akkor lehetséges, ha a középpontban továbbra is az oktatás értéke marad.

Nem kell tehát kitalálnunk, felfedeznünk új értékeket Európa számára, mert adottak, és hagynunk kell, hogy azok dinamizmusa védje és erősítse az új Európát.

Korunk kockázata, hogy múzeumi tárgyaknak tekintjük igazi értékeinket. Pedig nem azok. Vigyázzunk rájuk, óvjuk és ápoljuk őket, hogy Európa Európa maradhasson - mondotta Olivier Mongin.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu