Uj Ember

2003.03.09
LIX. évf. 10. (2849.)

Hamarosan kapható
a márciusi magazin

Főoldal
Címlap
Nagyobb boldogság adni, mint kapni
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
"Csúcsra járatott" pápai diplomácia
Tauran érsek a támadó háború ellen
Eszköztelen erő
Lelkiség
Angyalokkal a vadállatok között
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Ahol legjobban hallható "Isten Örömhíre"
HOMÍLIAVÁZLAT
"Hozzám kiált"
LITURGIA
Új magyar boldogot köszöntünk VII.
Öröm és bánat
Eucharisztikus ima - magyarul
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"Legyen a zene mindenkié!"
Jegyzetlap
Példaképek
Lelki hidat építeni...
Meglopva
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Látogatóban a kisebb testvéreknél
Saját zsebpénzből jön az adomány
A győri Apor Vilmos Iskolaközpont nagyböjti kezdeményezéséről
Hó áztatja a falakat
A hit erejével épül a kaposgyarmati templom
Új feladatok előtt a bécsi Pázmáneum
Élő egyház
A német papság nem rokonszenvezett a nácizmussal
Fórum
Az Istent kereső ember
Az Új Ember lelkigyakorlata
Déli harangszó - Tokajból
Az Olvasó írja
Üröm az örömben
Könyvespolc
Képek Jézusról
Fórum
Ahol az emberség növekszik
Marista szerzetesek az esztergomi cigánytelepen
Fórum
Kit kerestek?
Az elkötelezett életről
Hivatásgondozók konferenciája Máriabesnyőn
Fórum
Hogy Európa - Európa maradjon
Az értékek nem múzeumi tárgyak
Római triptichon
II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról
A Szentatyával a költészetről
Ifjúság
Lejáratott fogalom?
Semmi baj...
Rejtvény
Kultúra
Vendégként otthonosan - az istenkeresők között
Mensáros László Pannonhalmán
"Földre hullott remények bimbaja"
Harminc éve hunyt el Kocsis László
Fekete macska
A megpróbáltatásokban van a boldogság
Látogatóban Tavaszy Noémi műtermében
Fórum
Hívőnek vallani magunkat - felelősség
Mozaik
Erdő Péter érsek Bajóton
Különleges helyzetben - szükség van rájuk
Tábori lelkészek konferenciája
Képek szólása
Nagy Szent Gergely-évforduló 2004-ben
Indul az előkészületi év
Fokföldi ibolya

 

Hogy Európa - Európa maradjon

Az értékek nem múzeumi tárgyak

Milyen értékeket képviseljen az európai polgár? címmel tartott előadást a budapesti Francia Intézetben február 26-án Olivier Mongin, a francia Esprit című folyóirat főszerkesztője.


A keresztény perszonalizmus rangos folyóiratát a harmincas években alapította Emmanuel Mounier filozófus. A marxista kollektivizmus és a szintén ateista egzisztencializmus individualizmusának uralkodó eszmei áramlatai a két világháború közötti keresztény gondolkodókat természetesen nem elégítették ki. Mounier és társai az emberi személy felől közelítették meg a lét és a kor nagy kérdéseit: a világ és az ember viszonyát, a személy és a közösség kapcsolatát. Perszonalista kiáltványában írta Mounier: "A modern világ elszemélytelenedése és a közösségi gondolkodás hanyatlása ugyanannak a hanyatlásnak az elemei." A perszonalizmus - innen is kapta a nevét - a személyiség védelmét hangsúlyozza bármiféle uniformalizmussal, determinizmussal szemben.

Az egyén nem szigetelődhet el, nem zárkózhat magába, mert csak úgy válhat személyes egzisztenciává, ha a másik emberhez fordul. Vagyis nélkülözhetetlenek vagyunk egymás számára. "Csak annyiban létezem, amennyiben más számára létezem, azaz ... létezni annyi, mint szeretni" - hirdette a folyóirat alapító főszerkesztője.

Az Esprit ma is az egyik legrangosabb francia folyóirat, amely őrzi és ápolja az alapítók szellemiségét. Ma is a keresztény értékkeresés útját járja - manapság a liberalizmus és a marxizmus ellenében. A totalitárius rendszerek elleni szellemi küzdelmek Európában mára lezárultak. A mai kihívások nem azonosak az alapítók korának problémáival, a kérdések változtak tehát, de nem alapvetően - mondta Olivier Mongin. - 1990 után, vagyis a hidegháború lezárásával új korszak kezdődött az emberiség történetében, amelyet a globalizáció, s egyben a világ megállíthatatlannak tűnő széttöredezése, egyes területek és társadalmi rétegek végletes leszakadása, katasztrofális elszegényedése jellemez. Ezek a jelenségek számos új kérdést vetnek fel. Ma már világosan látjuk azt is, hogy a kapitalizmus nem szükségszerűen párosul demokráciával. Ázsiában számos példa van erre.

Miben áll Európa hivatása? Mit tehetünk egy jobb világért, hogyan csökkenthetjük a túlságosan nyitott kapitalizmus veszélyeit? A válasz - Olivier Mongin szerint - sajátos értékeink dinamizálásában rejlik.

A döntéshozó mechanizmusokról, a hatalom struktúráiról és az élet minden területére kiterjedő szabályozásokról beszélünk általában, amikor a jövő Európáját tervezgetjük. Csak ritkán esik szó az örökségről, a kultúráról, az önazonosságunkról, sajátos értékeinkről. Pedig ezeket tudatosítanunk kell, mert ezek befolyásolhatják jó irányba cselekedeteinket, döntéseinket.

Természetesen földrészünk keresztény-zsidó öröksége, valamint a görög és latin kulturális alapok ma is eleven értékeink. Nem véletlen, hogy számos vallási vezető és közéleti személyiség szorgalmazza, hogy kapjon helyet Európa készülő alkotmányában a keresztény örökségre való hivatkozás.

Az értékek között fontos hely illeti meg mindazokat, amelyek meghatározták Európa eddigi fejlődését, mert ezek most is hozzájárulhatnak az európai élet minőségének javulásához. Ezek az értékek a totalitarizmus- ellenesség, a politikai demokráciára való szakadatlan törekvés, valamint az egyetemesség tudata, ami természetesen nem a marxista egyenlősdit és internacionalizmust jelenti.

Fontos és sajátos értéke Európának az urbanitás. Az európai demokrácia bölcsői a városok. A görög polisztól a középkoron át napjainkig a városi társadalmak mindig a demokrácia, az önigazgatás műhelyei voltak. Hasonlóan jelentős hagyományunk a tolerancia. A más népek és a más vallások iránti türelem erényének gyakorlása. A vallásháborúk óta tisztában vagyunk ennek fontosságával.

A szellemi Európa több forrásból táplálkozik. Nem lehet csak egyet kiemelni, és megtenni az európaiság alapjának. A zsidó-keresztény örökség, a biblikus értékek mellett a kritikai szellemiség és gondolkodás, a romanika, a reneszánsz és a humanizmus, valamint a felvilágosodás értékei egyaránt fontos szerepet játszottak abban, hogy Európa ma az, ami.

Talán Európa legfontosabb és legaktuálisabb kincse az oktatás, az iskoláztatás becsülete. Történelme folyamán Európa mindig nagy tanítómester volt. Európát nem nagy kinyilatkoztatások, tételes gondolati rendszerek teremtették. A nagy világvallások mind Európán kívül születtek. Európa mindig a reflexió, az alkalmazás és a kritikák földje volt. S az amerikai kultúra által meghatározottnak tűnő mai világban Európának meg kell őriznie ezt az eredetiségét, vagyis önazonosságát, sokszínűségét, nyitottságát, és ez akkor lehetséges, ha a középpontban továbbra is az oktatás értéke marad.

Nem kell tehát kitalálnunk, felfedeznünk új értékeket Európa számára, mert adottak, és hagynunk kell, hogy azok dinamizmusa védje és erősítse az új Európát.

Korunk kockázata, hogy múzeumi tárgyaknak tekintjük igazi értékeinket. Pedig nem azok. Vigyázzunk rájuk, óvjuk és ápoljuk őket, hogy Európa Európa maradhasson - mondotta Olivier Mongin.

Sz. Cs.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu