Uj Ember

2003.03.09
LIX. évf. 10. (2849.)

Hamarosan kapható
a márciusi magazin

Főoldal
Címlap
Nagyobb boldogság adni, mint kapni
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
"Csúcsra járatott" pápai diplomácia
Tauran érsek a támadó háború ellen
Eszköztelen erő
Lelkiség
Angyalokkal a vadállatok között
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Ahol legjobban hallható "Isten Örömhíre"
HOMÍLIAVÁZLAT
"Hozzám kiált"
LITURGIA
Új magyar boldogot köszöntünk VII.
Öröm és bánat
Eucharisztikus ima - magyarul
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"Legyen a zene mindenkié!"
Jegyzetlap
Példaképek
Lelki hidat építeni...
Meglopva
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Látogatóban a kisebb testvéreknél
Saját zsebpénzből jön az adomány
A győri Apor Vilmos Iskolaközpont nagyböjti kezdeményezéséről
Hó áztatja a falakat
A hit erejével épül a kaposgyarmati templom
Új feladatok előtt a bécsi Pázmáneum
Élő egyház
A német papság nem rokonszenvezett a nácizmussal
Fórum
Az Istent kereső ember
Az Új Ember lelkigyakorlata
Déli harangszó - Tokajból
Az Olvasó írja
Üröm az örömben
Könyvespolc
Képek Jézusról
Fórum
Ahol az emberség növekszik
Marista szerzetesek az esztergomi cigánytelepen
Fórum
Kit kerestek?
Az elkötelezett életről
Hivatásgondozók konferenciája Máriabesnyőn
Fórum
Hogy Európa - Európa maradjon
Az értékek nem múzeumi tárgyak
Római triptichon
II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról
A Szentatyával a költészetről
Ifjúság
Lejáratott fogalom?
Semmi baj...
Rejtvény
Kultúra
Vendégként otthonosan - az istenkeresők között
Mensáros László Pannonhalmán
"Földre hullott remények bimbaja"
Harminc éve hunyt el Kocsis László
Fekete macska
A megpróbáltatásokban van a boldogság
Látogatóban Tavaszy Noémi műtermében
Fórum
Hívőnek vallani magunkat - felelősség
Mozaik
Erdő Péter érsek Bajóton
Különleges helyzetben - szükség van rájuk
Tábori lelkészek konferenciája
Képek szólása
Nagy Szent Gergely-évforduló 2004-ben
Indul az előkészületi év
Fokföldi ibolya

 

Római triptichon

II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról

Krakkóban és a Vatikánban egyidejűleg mutatták be március 6-án II. János Pál pápa lengyel nyelvű verses meditációját, a Római triptichont.


A pápa legújabb művét nagy várakozás előzte meg, témája is ismertté vált, jóllehet eddig csak legszűkebb baráti köre olvashatta. A krakkói érseki palotában Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek a tudomány és kultúra képviselőinek jelenlétében mutatta be a nagyközönségnek a könyvet, miközben a Vatikánban Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa tárta az érdeklődők elé az alkotást.

A tízegynéhány oldalas, kemény- és puhafedeles változatban kiadott mű egyelőre 300 ezer példányban jelent meg Krakkóban lengyel nyelven, az érseki kúriához tartozó kis Szent Szaniszló kiadó gondozásában, mely a pápa összes többi irodalmi művét is először adta közre lengyelül.

A pápa műveinek szerzői jogai (Lengyelországon kívül) a Libreria Editrice Vaticana kiadót illetik, amely már több - angol, német, francia, spanyol - nyelvre lefordíttatta a poémát, a kiadás jogát tőle kell kérni. Az olasz kiadáson az utolsó simításokat végzik.

Az érdeklődés óriási: Lengyelországban a példányszám 80 százaléka már elővételben elkelt, és sorra jelentkeznek a püspökségek és kiadók, hogy szívesen megjelentetnék a poémát. A krakkói kiadó szerint a könyv "abszolút bestseller" lesz, hiszen nem mindennapi dolog, hogy a pápák verseket írjanak.

Köztudomású a Szentatya rendkívüli vonzalma a szépirodalom iránt. Mielőtt papi pályára lépett volna, az irodalomnak és a színháznak akarta elkötelezni magát. Érettségi után, 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetem lengyel nyelv és irodalom szakára iratkozott be, bár csak egy évet járhatott oda, az egyetem elvégzését a háború kitörése megakadályozta. A német megszállás idején vezető színésze volt a titkos, magánlakásokban működő Rapszódia Színháznak.

A versírást Karol Wojtyla még szülővárosában, Wadowicéban kezdte, majd Krakkóban folytatta egészen 1978-ig, amíg pápává nem választották. Azóta - legalábbis ő maga ezt állítja - felhagyott a szépirodalom művelésével. 1978 előtt számos vers, dráma és prózai mű került ki a keze alól, melyek legalább négy álnéven jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban, köztük a krakkói Tygodnik Powszechnyben és Znakban. Drámái közül kettő is színpadra került, A mi Urunk testvére és Az aranyműves boltja című. Szépirodalmi műveinek zöme - melyekből 1987-ben Versek és színművek címmel a szerző saját nevén egy antológia is megjelent - egyelőre csak lengyel nyelven olvasható.

Pápasága alatt II. János Pál főként teológiai értekezéseket, enciklikákat, vallásos buzdításokat, homíliákat írt, emellett több kötet jelent meg a vele folytatott beszélgetések alapján, és nagy figyelmet keltett az Átlépni a remény küszöbén vagy az Ajándék és titok című könyve is, melyek magyarul is hozzáférhetőek.

A Római triptichon (háromosztatú szárnyas oltár), mely Castel Gandolfóban, a pápa tavaly nyári vakációja idején íródott, három részből áll. Az áramlat című első részben a Szentatya Istenhez fűződő kapcsolatáról, a világ teremtéséről elmélkedik, a Teremtő imádatára összpontosít. A második részt, mely a Meditáció a Teremtés könyvéről a Sixtus-kápolna küszöbén címet viseli, Michelangelo freskói ihlették. A Szentatya ebben a teremtésről és az utolsó ítéletről, az emberi lét kezdetéről és végéről elmélkedik. Az ember mindkét végponton mezítelenül - nyitottan, titkok nélkül - jelenik meg Isten előtt. A Teremtő mindent tud róla, és ez felhívás minden élő ember számára: cselekedjék úgy, hogy ez a mezítelenség majdan ne vádolja őt, hanem hűségének tanúságtétele legyen. A harmadik rész meditáció az ószövetségi Ábrahám, "hitünk atyjának" hitéről, aki különösen közel áll a pápa szívéhez. A Szentatya a jubileumi évben szeretett volna elzarándokolni az egykori Ur városába, Irakba, arra a helyre, ahonnan Ábrahám elindult a hit vándorútjára. Ezt a tervét nem sikerült megvalósítania, bár jelképes módon a zarándoklatot mégis elvégezte a vatikáni VI. Pál aulában, egy különleges szertartás keretében.

A pápa 24 év után született első költeménye - ahogy ismerői mondják - a legszemélyesebb irodalmi alkotása, nem tartozik a tanító művei közé. A világegyháznak szól, nincsenek sajátosan lengyel hangsúlyai vagy helyi vonatkozásai. Vallomás legbensőbb vívódásairól, szembenézés az elmúlással, a világból történő távozással. Megkapó közvetlenséggel ír arról, mi történik halála után, a konklávéról, mely utódát fogja majd megválasztani - mintegy válaszolva azoknak, akik betegségére hivatkozva a lemondását sürgetik, és eloszlatva az állítólagos nyugdíjba vonulásáról szóló híreszteléseket. Személyes hitvallás ez a mű egy lelki zűrzavarban vergődő, kételkedő, háborútól, terrorizmustól fenyegetett világban.

A Római triptichon címlapját Michelangelo Sixtus-kápolnabeli freskójának egy részlete, az ókori római jósnő, a Líbiai Szibilla ábrázolása díszíti. Mindegyik példányhoz egy CD is jár, amelyen Krzysztof Globisz lengyel színművész olvassa fel a költeményt, és a könyvben a kézirat egy részlete is helyet kapott.

T. Kovács Péter

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu