Római triptichon

II. János Pál pápa verses meditációja az örök dolgokról

Krakkóban és a Vatikánban egyidejűleg mutatták be március 6-án II. János Pál pápa lengyel nyelvű verses meditációját, a Római triptichont.

A pápa legújabb művét nagy várakozás előzte meg, témája is ismertté vált, jóllehet eddig csak legszűkebb baráti köre olvashatta. A krakkói érseki palotában Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek a tudomány és kultúra képviselőinek jelenlétében mutatta be a nagyközönségnek a könyvet, miközben a Vatikánban Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa tárta az érdeklődők elé az alkotást.

A tízegynéhány oldalas, kemény- és puhafedeles változatban kiadott mű egyelőre 300 ezer példányban jelent meg Krakkóban lengyel nyelven, az érseki kúriához tartozó kis Szent Szaniszló kiadó gondozásában, mely a pápa összes többi irodalmi művét is először adta közre lengyelül.

A pápa műveinek szerzői jogai (Lengyelországon kívül) a Libreria Editrice Vaticana kiadót illetik, amely már több - angol, német, francia, spanyol - nyelvre lefordíttatta a poémát, a kiadás jogát tőle kell kérni. Az olasz kiadáson az utolsó simításokat végzik.

Az érdeklődés óriási: Lengyelországban a példányszám 80 százaléka már elővételben elkelt, és sorra jelentkeznek a püspökségek és kiadók, hogy szívesen megjelentetnék a poémát. A krakkói kiadó szerint a könyv "abszolút bestseller" lesz, hiszen nem mindennapi dolog, hogy a pápák verseket írjanak.

Köztudomású a Szentatya rendkívüli vonzalma a szépirodalom iránt. Mielőtt papi pályára lépett volna, az irodalomnak és a színháznak akarta elkötelezni magát. Érettségi után, 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetem lengyel nyelv és irodalom szakára iratkozott be, bár csak egy évet járhatott oda, az egyetem elvégzését a háború kitörése megakadályozta. A német megszállás idején vezető színésze volt a titkos, magánlakásokban működő Rapszódia Színháznak.

A versírást Karol Wojtyla még szülővárosában, Wadowicéban kezdte, majd Krakkóban folytatta egészen 1978-ig, amíg pápává nem választották. Azóta - legalábbis ő maga ezt állítja - felhagyott a szépirodalom művelésével. 1978 előtt számos vers, dráma és prózai mű került ki a keze alól, melyek legalább négy álnéven jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban, köztük a krakkói Tygodnik Powszechnyben és Znakban. Drámái közül kettő is színpadra került, A mi Urunk testvére és Az aranyműves boltja című. Szépirodalmi műveinek zöme - melyekből 1987-ben Versek és színművek címmel a szerző saját nevén egy antológia is megjelent - egyelőre csak lengyel nyelven olvasható.

Pápasága alatt II. János Pál főként teológiai értekezéseket, enciklikákat, vallásos buzdításokat, homíliákat írt, emellett több kötet jelent meg a vele folytatott beszélgetések alapján, és nagy figyelmet keltett az Átlépni a remény küszöbén vagy az Ajándék és titok című könyve is, melyek magyarul is hozzáférhetőek.

A Római triptichon (háromosztatú szárnyas oltár), mely Castel Gandolfóban, a pápa tavaly nyári vakációja idején íródott, három részből áll. Az áramlat című első részben a Szentatya Istenhez fűződő kapcsolatáról, a világ teremtéséről elmélkedik, a Teremtő imádatára összpontosít. A második részt, mely a Meditáció a Teremtés könyvéről a Sixtus-kápolna küszöbén címet viseli, Michelangelo freskói ihlették. A Szentatya ebben a teremtésről és az utolsó ítéletről, az emberi lét kezdetéről és végéről elmélkedik. Az ember mindkét végponton mezítelenül - nyitottan, titkok nélkül - jelenik meg Isten előtt. A Teremtő mindent tud róla, és ez felhívás minden élő ember számára: cselekedjék úgy, hogy ez a mezítelenség majdan ne vádolja őt, hanem hűségének tanúságtétele legyen. A harmadik rész meditáció az ószövetségi Ábrahám, "hitünk atyjának" hitéről, aki különösen közel áll a pápa szívéhez. A Szentatya a jubileumi évben szeretett volna elzarándokolni az egykori Ur városába, Irakba, arra a helyre, ahonnan Ábrahám elindult a hit vándorútjára. Ezt a tervét nem sikerült megvalósítania, bár jelképes módon a zarándoklatot mégis elvégezte a vatikáni VI. Pál aulában, egy különleges szertartás keretében.

A pápa 24 év után született első költeménye - ahogy ismerői mondják - a legszemélyesebb irodalmi alkotása, nem tartozik a tanító művei közé. A világegyháznak szól, nincsenek sajátosan lengyel hangsúlyai vagy helyi vonatkozásai. Vallomás legbensőbb vívódásairól, szembenézés az elmúlással, a világból történő távozással. Megkapó közvetlenséggel ír arról, mi történik halála után, a konklávéról, mely utódát fogja majd megválasztani - mintegy válaszolva azoknak, akik betegségére hivatkozva a lemondását sürgetik, és eloszlatva az állítólagos nyugdíjba vonulásáról szóló híreszteléseket. Személyes hitvallás ez a mű egy lelki zűrzavarban vergődő, kételkedő, háborútól, terrorizmustól fenyegetett világban.

A Római triptichon címlapját Michelangelo Sixtus-kápolnabeli freskójának egy részlete, az ókori római jósnő, a Líbiai Szibilla ábrázolása díszíti. Mindegyik példányhoz egy CD is jár, amelyen Krzysztof Globisz lengyel színművész olvassa fel a költeményt, és a könyvben a kézirat egy részlete is helyet kapott.

T. Kovács Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu