|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Képek szólása Lehet vers és dallam, mindnek mélyén a Titok. Születés és halál üdvtörténeti pillanatai túl vannak az időn - ahogyan az egyik egyházatya tanítja. Képek próbálnak emlékeztetni már korai-korábbi századokból, melyeknek középpontjában sokszor azok az ábrázolások láthatók, amelyek a "Mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésére" emlékeztetnek. Keresztény ember mindig keresi az igazi Krisztus-arcot. Népek, nemzetek történésében valóságos fölfedezés a tudós számára is, ha megtalál egy-egy ábrázolást. Dánia históriájában a viking királyok korát a keresztség jegyében Kékfogú Harald képviseli. Róla kevesebb szó esik, pedig ő volt az, aki óriási feliratos domborműves követ faragtatott szülei és saját "dicsőségére". A kőre rovásírással ezt vésette: Harald és anyjának, Thyrának emlékére. Harald volt az, aki egész Dániát és Norvégiát meghódította, és a dánokat kereszténnyé tette. Az idő a X. század. (A tudós Brobby Johansen rekonstruálta a követ.) Az ismeretlen művész erre a kőre véste az első dán (skandináv) Krisztus-alakot. Viking szalagdíszek közt látható, viking öltözetben. A feje körül nimbusz fénylik. Kinyújtott karjai, s az egész alak a latin kereszt formáját mutatják. A hely a dán város: Jelling. Másik különös ábrázolás a római Szent Pál-bazilikában látható (a "falakon kívül"): Krisztus második eljövetelének trónusa, a szenvedés eszközökkel (latinul: arma Christi), vagyis a szeretet fegyverzetével, melyek közt láthatók a lándzsa, a szegek, de a bizánci kereszt is, közepén a diadalmas Megváltó, ahogyan őt kezdetben a kereszten is ábrázolták - királyi öltözetben. A VI. század itáliai keresztény költője, a jogot és szabad művészeteket tanult Venantius Fortunatus sorai illenek ide, a nagyböjt és a nagyhét világirodalmi rangú himnuszából: És a Bárányt áldozatul / Keresztfára emelék. / Epe már meglankasztotta, / Tüskék, szegek lándzsa már / Gyenge testét általverték: / Víz folyt onnan s vérsugár. / Földet, eget, tengereket / Tisztára mos ez az ár. (tóth)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|