|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Déli harangszó - Tokajból Ezen a héten (március 10. és 16. között), minden délben a tokaji görög katolikus templom Szent Miklós-harangja szól a Kossuth rádióban. Tokaj zempléni város, a Bodrog és a Tisza találkozásánál, az 512 méter magas Kopasz-hegy lábánál fekszik. A történelmi borvidék központja, a Világörökség része. A monda szerint ezt a területet Árpád fejedelemtől kapta a honfoglalók egyik vezére, Tarcal. Anonymus Hímesudvarnak nevezte, míg a Tokaj elnevezés már a X. századtól ismert, amely törökül azt jelenti, hogy folyó melletti erdő. A tatárpusztítás után IV. Béla király olasz telepesekkel virágoztatja fel a szőlőműveléséről és borkultúrájáról már a korai korszakokban is híres helyet. Birtokosai között találjuk Brankovics Györgyöt, Hunyadi Jánost, a Szapolyaiakat,, míg 1646-tól a Rákócziakat. 1626-ban itt tartotta esküvőjét Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Brandenburgi Katalinnal. A bortermelés fénykora a XVIII. század utolsó harmadáig tartott. Volt olyan esztendő, amikor 14 ezer hordót szállítottak Németországba, Lengyelországba és Oroszországba. Fél évszázadon ár orosz kolónia is volt Tokajban, Nagy Péter cár és Rákóczi Ferenc fejedelem idején. Az unitáriuson kívül minden felekezet és vallás hívei megtelepedtek ezen a vidéken. A tokaji görög katolikusok barokk temploma 1743-ban épült. Ikonosztázát a lengyel vándorfestő, Szpalinszky Mihály készítette 1783-ban. 1998-ban elhallgatott a görög katolikus templom 30 méter magas tornyában a harang, ekkor Hollandiából kaptak egy lélekharangot. A délidőben megszólaló öt mázsa nyolcvan kilós harang a tokaji polgárok és a jóakaratú emberek adományából készült Őrbottyánban, Gombos Lajos mester műhelyében, 2000-ben. Hirdetve a tokaji felekezetek egymást segítő és tisztelő hagyományát.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|