SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT

Angyalokkal a vadállatok között

(Nagyböjt 1. vasárnapja - Mk 1,12-15)

Az idén Szent Márk evangéliumából olvasunk fel a vasárnapi szentmiséken. A négy közül ez a legrövidebb és legősibb beszámoló Jézus életéről és tanításáról. Rövidsége ellenére több, csak itt található részletre is rábukkanhatunk: ilyen a mai evangéliumban a vadállatok és az angyalok említése is.

A helyszín, valamint az ember alatti és ember feletti világ szereplőinek ellentéte jól érzékelteti azt a drámát, s benne a "jézusi pozíciót", amely majd a Getszemáni-kert és a Kálvária elhagyatottságában, illetve a feltámadás és a mennybemenetel dicsőségében teljesedik ki. Jelképe és foglalata ez az Emberfia küldetésének, amelyre most negyvennapos sivatagi lelkigyakorlatában felkészül.

A választott nép számára a puszta egyszerre volt a szolgaságból való szabadulás, az Ígéret földje felé vándorlás, a remény útja, s egyben a próbatétel, az éhség és szomjúság helye, a vadállatok és gonosz szellemek otthona, az átok földje, ahová a bűnbakot kiűzték, miután az engesztelés napján a főpap fejére olvasta a nép bűneit. Itt, a pusztában, az oroszlánok, rókák, hiénák, vadmacskák, sündisznók, kígyók, viperák, baglyok, hollók, struccmadarak és szárnyas kígyók hazájában találkozik Mózes és lakik negyven napon át Istennel, s itt kapja meg "angyalok szolgálatával" a tízparancsolat kőtábláit.

A Biblia világában a negyven különleges szám volt, valamiképpen a teljességet jelentette. Talán azért, mert Isten ennyi ujjat számolt ki az egy testté lett emberpár számára, ennyi napot ítélt a vízözön esőinek. Ezért földi bíró sem szabhatott negyvennél több botütést a törvényszegőre. (A biztonság kedvéért csak harminckilencre büntettek, nehogy az ítéletvégrehajtó elszámolja magát, és ezzel megsértsék a törvényt. Ezért szenvedett Szent Pál is három ízben honfitársaitól "egy híján negyven botütést".) Negyvennapos böjttel engesztelték Istent a bűnbánó niniveiek. Ma is, ha a zsinagógában a Tóratekercs gondatlanságból a földre esik, negyven férfinek kell felváltva egy-egy napot böjtölnie, engesztelésül az Isten igéjét ért sérelem miatt. Jézus is negyven napon át szemléli a pusztában az égő csipkebokor lángját, töltekezik a Mennyei Atya igéivel. Itt nyílnak meg előtte az ő menynyei Betleheme, "Kenyérháza" kapui.

Márk szűkszavú megjegyzése mögött felsejlenek egy elfeledett midrás, vallásos tantörténet körvonalai: az angyalok negyven napon át egyenként Jézus elé hozták a Tóra összes törvényét, s ő kiválasztott belőlük kettőt, az Isten- és az emberszeretet parancsát. Ez lett az ő mindennapi kenyere, ahogy tanítványainak elárulta: "Az én eledelem az, hogy teljesítsem Mennyei Atyám akaratát".

A negyvennapos töltekezést követi majd és bezárja húsvét után a mennybemenetelt megelőző negyvennapos kenyérosztás, az égő csipkebokor olthatatlan tüzénél.

Ezért tölt az egyház is húsvét előtt és után negyven napot Jézus kenyerén a pusztában az égő csipkebokor fényénél, vadállatok és angyalok társaságában.

Kuklay Antal

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu