Uj Ember

2002.03.10
LVIII. évf. 10. (2797.)

Főoldal
Címlap
"...a múltról szól, de a jövőről beszél"
A kereszténység ezer éve a Nemzeti Múzeumban
Akié az ifjúság, azé a jövő
Kommunikációs híd épült a televízió segítségével
Papképzés, választások, katolikus egyetem
Ülésezett a püspöki konferencia
Bemutató előtt
Lelkiség
Hogy látva lássunk...
A népnyelvek használata
a római liturgia könyveinek kiadásaiban
Égi harmatból élő
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Kereszténység és Európa
A vértanúk nyugalma
Lelki ismeret
"Békesség-óhajtás"
Kísértet járja be a kampányt
Lapszél
Kell ez nekünk?
Élő egyház
Szoka bíboros hazánkban
"Sikeres volt a vatikáni kiállítás"
Történelmi vetélkedő
A Gondviselő szavára figyelt
Mehrle Tamás domonkos 90 éves
Liturgikus és egyházzenei intézet alakult
Élő egyház
Pápai apróságok
"Szeretjük a könyveket"
A természetjog új értékeléséért
Pápai utazások és szentté avatások
Orosz katonát avatott szentté a nép
Fórum
A határon túli magyarok nem turisták, hanem nemzettársaink
A státustörvény eddigi tapasztalatai
Ribényi Antal mert álmodni
Ennél az egyház többet szenvedett...
Még egyszer a Terror Háza Múzeumról
Egri Főegyházmegye
Művelt keresztény magyarokat nevelni
A miskolci Fráter György Gimnázium
Sikerek helyett gyümölcsök
Folytatás és újrakezdés Vizsolyban
Fejszével érkezett látogatók...
A pedagógia művészete
Elsőként itt volt hittanból érettségi
Ami sürgős és ami fontos Encsen
Fórum
Európa-nagymama és a pártok
Az Olvasó írja
Mécs-napok
Ő volt...
Fórum
Az ember szabadon dönt...
Az Új Ember nagyböjti lelkigyakorlata
Bűnbánati liturgia
Keresztút a börtönben
Ifjúság
A pápa beszéde a moszkvaiakhoz
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! -- Pályázat! -- Pályázat!
Rejtvény
Minden hiányzó szó O, Ö betűvel kezdődik
Kultúra
Szellemi fellegvár
Beszélgetés a Nemzeti Színházról és a Tragédiáról
Mobil a templomban
A becsületes ember
Egy főúri kritikus
temess el
Fórum
Belső parancsnak engedelmeskedtem
Szikora János Az ember tragédiája bemutatójáról
A megrendültségében megrendítő hit tanúja
Gondolatok a Tragédia teológiájáról
Mozaik
Püspökök a Millenáris Kiállításon
Az Álmok álmodói - világraszóló magyarok
Meseszép magnólia
A Szent Háromnap liturgiája
A humánembrió személy
A magyar könyvvilág hiánypótló újdonsága
Ha valaki felismeri...
Olasz fiatalok - a körkapcsolás után

 

Keresztút a börtönben

A Szegedi Fegyház és Börtönben. A "Csillagban" február 22-én emlékeztek meg a Szent Jobb Latorról, a börtönlakók védőszentjéről. A megemlékező beszédeket követő szentmisét Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius és Gyulay Endre püspök mutatta be. A protestáns egyházakat Bölcskei Gusztáv református és D. Szebik Imre evangélikus püspökök képviselték. A központi ünnepségen részt vettek több büntetés-végrehajtási intézet elítéltjei. Délután az elítéltek közös keresztútjáráson vettek részt a börtön folyosóin.


A szent jobb lator tisztelete - akit a hagyomány szerint Dismasnak hívtak - kevéssé ismert. Pedig maga Jézus avatta őt szentté, amikor ezt mondta: "Még ma velem leszel a paradicsomban." Elfeledett szent ő, pedig már Nagy Konstantinról feljegyezték, hogy képet készíttetett róla. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az 1997. szeptember 10-i ülésén hagyta jóvá tiszteletét.

Az egyik zordon fegyházkörleti folyosó végén friss faillat terjeng. A kísérő őr közli, itt van a kápolna. Majzik Mátyás diakónus elmeséli, a minap érkeztek meg az új padok a 2000 nyarán felszentelt kápolnába. Tulajdonképpen búcsút is ünnepelnek, hiszen Szent Jobb Lator a hely védőszentje. A kápolnába lassan beszállingózik néhány elítélt is. Ismerős arcok, ők énekeltek a szentmisén a rabkórusban. "Mátyás atya" - többen így szólítják a diakónust - irányításával helyükre kerülnek a virágok, gyertyák, előhozzák a feszületet, mellyel a keresztutat végzik majd.

Harminchat ember jár rendszeresen szentmisére, ebből körülbelül tíz fő alkotja a "kemény magot", akik rendkívül aktívak, többek között ők alkotják a kórust, szervezik a Katolikus Kulturális Kört. A börtön lelki életének gerincét a szerdai igeliturgiák, illetve a vasárnapi szentmisék alkotják. Naponta különféle csoportfoglalkozások vannak, melyekben több bejáró papi és világi személy tevékenykedik. Minden pénteken végeznek keresztúti ájtatosságot, melyeknek szövegét a rabok írták. A börtönpasztoráció áldásos hozadékaként említi Majzik Mátyás, hogy a lelkigondozásban részesülők körében a fegyelemsértések száma elenyésző. Sokkal türelmesebbek, jobban elviselik a megaláztatásokat, nehézségeket, ami leginkább annak köszönhető, hogy önmagukkal való konfliktusaikat jobban fel tudják dolgozni, mint rabtársaik. Ahogy az egyik elítélt fogalmaz: "Lelkem megnyugvást talál a kápolnában".

Elkezdődik a keresztút. Gyertyával a kezükben elindulnak a fegyencek a sötét folyosókon. Egy-egy zárkából kihallatszik a televízió hangja, a folyosó végén az őrök beszélgetnek, fél szemmel figyelik a vonuló rabokat. Az ájtatosságot végzők nagy alázattal imádkoznak, nem felejtik ki egyik stációból sem, hogy Jézus Uruk, velük ellentétben, ártatlanul szenvedett.

Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu