|
|
Keresztút a börtönben A Szegedi Fegyház és Börtönben. A "Csillagban" február 22-én emlékeztek meg a Szent Jobb Latorról, a börtönlakók védőszentjéről. A megemlékező beszédeket követő szentmisét Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius és Gyulay Endre püspök mutatta be. A protestáns egyházakat Bölcskei Gusztáv református és D. Szebik Imre evangélikus püspökök képviselték. A központi ünnepségen részt vettek több büntetés-végrehajtási intézet elítéltjei. Délután az elítéltek közös keresztútjáráson vettek részt a börtön folyosóin.
A szent jobb lator tisztelete - akit a hagyomány szerint Dismasnak hívtak - kevéssé ismert. Pedig maga Jézus avatta őt szentté, amikor ezt mondta: "Még ma velem leszel a paradicsomban." Elfeledett szent ő, pedig már Nagy Konstantinról feljegyezték, hogy képet készíttetett róla. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az 1997. szeptember 10-i ülésén hagyta jóvá tiszteletét. Az egyik zordon fegyházkörleti folyosó végén friss faillat terjeng. A kísérő őr közli, itt van a kápolna. Majzik Mátyás diakónus elmeséli, a minap érkeztek meg az új padok a 2000 nyarán felszentelt kápolnába. Tulajdonképpen búcsút is ünnepelnek, hiszen Szent Jobb Lator a hely védőszentje. A kápolnába lassan beszállingózik néhány elítélt is. Ismerős arcok, ők énekeltek a szentmisén a rabkórusban. "Mátyás atya" - többen így szólítják a diakónust - irányításával helyükre kerülnek a virágok, gyertyák, előhozzák a feszületet, mellyel a keresztutat végzik majd. Harminchat ember jár rendszeresen szentmisére, ebből körülbelül tíz fő alkotja a "kemény magot", akik rendkívül aktívak, többek között ők alkotják a kórust, szervezik a Katolikus Kulturális Kört. A börtön lelki életének gerincét a szerdai igeliturgiák, illetve a vasárnapi szentmisék alkotják. Naponta különféle csoportfoglalkozások vannak, melyekben több bejáró papi és világi személy tevékenykedik. Minden pénteken végeznek keresztúti ájtatosságot, melyeknek szövegét a rabok írták. A börtönpasztoráció áldásos hozadékaként említi Majzik Mátyás, hogy a lelkigondozásban részesülők körében a fegyelemsértések száma elenyésző. Sokkal türelmesebbek, jobban elviselik a megaláztatásokat, nehézségeket, ami leginkább annak köszönhető, hogy önmagukkal való konfliktusaikat jobban fel tudják dolgozni, mint rabtársaik. Ahogy az egyik elítélt fogalmaz: "Lelkem megnyugvást talál a kápolnában". Elkezdődik a keresztút. Gyertyával a kezükben elindulnak a fegyencek a sötét folyosókon. Egy-egy zárkából kihallatszik a televízió hangja, a folyosó végén az őrök beszélgetnek, fél szemmel figyelik a vonuló rabokat. Az ájtatosságot végzők nagy alázattal imádkoznak, nem felejtik ki egyik stációból sem, hogy Jézus Uruk, velük ellentétben, ártatlanul szenvedett. Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||