|
|
Művelt keresztény magyarokat nevelni A miskolci Fráter György Gimnázium "Ebben az épületben működött 1878-tól 1948-ig, az államosításig a szatmári irgalmasnővérek vezetése alatt álló érseki római katolikus elemi és polgári iskola, tanítóképző és líceum" - olvasható a miskolci városházával szomszédos két emeletes épület falán az emléktábla.
Az államosítást követően Herman Ottó Gimnáziumként működött tovább az iskola, tíz éve a miskolci papság visszakérte az épületet, és benne a korábban a minorita templom mellett működött Fráter György Gimnázium indult újra. Most hatszáz diák tanul a nyolcosztályos egyházmegyei fenntartású gimnáziumban. - Takács Alajostól tudjuk meg mindezt, aki egy éve a Fráter György Gimnázium és Kollégium lelki vezetője.
Az udvaron, a polgármesteri hivatal épületének hatalmas tűzfalán egy különleges képzőművészeti alkotás látható: a millenniumi év tiszteletére készült el "Árpád szent fája" - Vincze Ildikó alkotása. Egy ideig a város legnagyobb plébániájának papjai látták el a Mariscsák István civil tanár-igazgató irányítása alatt álló intézmény lelki vezetését. Az idei tanévtől azonban Takács Alajos atya főfoglalkozásban végzi ezt a munkát. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a pedagógusokból igazi keresztény közösség jöjjön létre. "A kereszténység közösség - vallja -, és csak azt tudjuk adni, amink van." A keresztény nevelés nem egyszemélyes feladat, nem a pap, hanem az egész tantestület dolga. A lelki vezető ezért elsősorban őket igyekszik segíteni abban, hogy erre a hivatásra készek és alkalmasak legyenek. Alajos atya is tagja a tantestületnek, ő az egyik vezető hitoktató. Ezenkívül minden héten közös imádságot és beszélgetést tartanak az iskola igazgatójával és a helyetteseivel, az osztályfőnökökkel ugyancsak. A tanárok hívő emberek, de sokan közülük "a maguk módján" - állapítja meg Takács Alajos. - Gyermekkorukban kaptak vallásos nevelést, a kommunista időkben őrizték ezt a szívükben, de nem tudták gyakorolni a vallásukat. Az felnőtt, öntudatos keresztény életnek ez csak az alapja lehet, amelyre lehet és kell is építeni. A szülőkkel is keresi a kapcsolatot, hiszen a családi háttér nélkülözhetetlen a nevelésben. A gyerekekkel a hittanórákon és a kollégiumi csoportos beszélgetéseken találkozik legtöbbet, de gyakran megszólítják őt a folyosón kérdéseikkel, kisebb-nagyobb gondjaikkal - de ez még nem igazán nevezhető lelki vezetésnek. Az iskola programjaiban megfelelő súllyal kell szerepelniük a lelki programoknak is - ez még inkább csak terv, mint mindennapi valóság. Olyan formát és keretet kell kialakítani ezek számára, amely érzékelteti ezek fontosságát, ugyanakkor nem kényszerű kötelességet jelent.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||