A pedagógia művészete

Öt idős nővér él az egykori intézet egy részében kialakított kis rendházban.

Szatmár egykori püspöke 1842-ben alapította a Szatmári Irgalmasnővérek rendjét, akik - kórházi szolgálat és árvaházak vezetése mellett - elsősorban a leánynevelést tekintették hivatásuknak: művelt keresztény anyákat akartak nevelni.

Konrád Ilda nővér 1942-48 között Miskolcon tanított magyart és történelmet. Az iskola államosítása után 1950-ig még megmaradhattak a rendházban, aztán következett a szétszóratás. Ilda nővér hivatalnoki állást kapott, majd 1957-től újból tanított: Sajószentpéteren és Miskolcon. 1974-ben ment nyugdíjba.

- Ez az iskola természetesen más, mint a miénk volt - magyarázza. De fél évszázad után semmit sem lehet egészen úgy folytatni. Mások a körülmények, mások a gyerekek. És mások a családok, ahonnan a gyerekek kikerülnek. Évtizedek rombolása érződik rajtuk. Mi a korunknál fogva nem tudtunk már komolyan bekapcsolódni a nevelőmunkába. Egyik nővértársam tart még néhány hittanórát, én a kollégiumban beszélgetek olykor a kislányokkal. Sok hiánnyal érkeznek a gyerekek, de nagyon nyitottak. A pedagógia művészete abban áll, hogy a sok tudnivaló megtanítása mellett is jut idő és energia a nevelésre. Mert ma is művelt, öntudatos, keresztény, magyar embereknek kellene kikerülniük az iskolákból. Ennél kevesebbel nem érhetjük be - mondja Ilda nővér.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu