Pápai apróságok

"Szeretjük a könyveket"

Kosztolányi Dezsőt 1924-ben fogadta XI. Piusz. "Ön magyar?" - kérdezte tőle a pápa. "Igen - válaszolta -, a szenvedő és megcsonkított országból jöttem ide, Szentatyám, hogy elvigyem a magyaroknak vigasztaló szavait." "Magyarországot mi ismerjük, és mindenkoron különös rokonszenvet éreztünk iránta, és azt kívánjuk, azért imádkozunk, hogy szenvedése kisebbedjék és boldogan haladhasson jobb jövendője felé."

Mikor megtudta a pápa, hogy Kosztolányi író, a korábban könyvtárosként is dolgozó tudós egyházfő ezt mondta: "Mi is szeretjük a könyveket, de figyelmünket most már az élet és a lélek felé fordítjuk. Időnk kevés, és ma nem olvashatunk annyit, amennyit óhajtanánk. Kívánjuk, hogy munkásságát a hit és jóság vezesse, s hivatásához legyen elegendő ereje." A pápa ezt követően Kosztolányit családjáról kérdezte, majd kezét áldáshoz emelve így szólt: "Megáldjuk Önt, azokkal a vágyakkal és tiszta gondolatokkal együtt, melyeket szívében hordoz, hazája, családja, hivatása iránt, és kívánjuk, hogy azok meghallgattassanak".

Hamarabb győzött

Kellér Andor Rulettkirály című regénye történelmi hűséggel dolgozta fel Gály Lajos életét, aki a kaszinók réme volt. A kiváló kombinatív készségű játékos egyszer, megunva Monte Carlót, néhány napra átutazott Velencébe, ahol ismerősei bemutatták Giuseppe Sarto velencei pátriárkának, aki szeretett sakkozni. Délutánonként Gályval játszottak. Egy napon azonban hirtelen megszakadtak a sakkcsaták, mert meghalt XIII. Leó pápa, és a pátriárkának Rómába kellett utaznia a konklávéra. "Csütörtökön már itthon leszek - vigasztalta a regény szerint a pátriárka sakkpartnerét -, retúrjegyet váltottam. Hazatérésem után győzni akarok." Nem így történt. Már a konklávén győzött. Ő lett az új pápa, X. Piusz néven.

Villámlátogatás Velencében

Amikor a nagy lengyel prímás, Stefan Wyszinszky először utazott Rómába, vonata a menetrend szerint a velencei állomáson háromnegyed óráig állt. A későbbi XXIII. János, akkor még velencei pátriárka, kiment a bíboros elé, és felajánlotta neki, hogy tegyenek kis körutat motorcsónakon a velencei lagúnákon. A lengyel prímás el volt ragadtatva a város szépségétől, és észre sem vette, hogy már letelt a háromnegyed óra. Mikor órájára pillantva elsápadt, a pátriárka huncut mosollyal megnyugtatta: "Ne aggódjék! Látja a csónak orrában azt az urat? Ő az állomásfőnök. Amíg ő velünk van, a vonat nem indulhat el..."

Teve

VI. Pál egyszer egy gyermekrajzpályázat győzteseit fogadta a Vatikánban. Az ünnepélyes eredményhirdetés után megnyílt a fogadóterem egyik ajtaja, és egy felmálházott tevét vezettek be. A pápa a teve által hozott csomagokat osztotta szét a gyermekeknek.

Kettesével vette a lépcsőt

II. János Pál megválasztásakor 58 éves, életerős ember volt, kicsattant az egészségtől. Kettesével vette a lépcsőket az apostoli palotában. "Szükségem van egy kis mozgásra" - mondta, mikor figyelmeztették, hogy ez nem elég méltóságteljes. Újításai közé tartozik, hogy beszédei során ő elhagyta a fejedelmi többes számot.

Vers az aszúról

XIV. Benedek pápa kis verset írt a neki aszút ajándékozó Mária Terézia királynő számára. Áldott legyen a föld, amely téged termett, / Áldott az asszony, ki téged küldött, / Áldott vagyok én, ki issza - írta az egyházfő az egyszerre Benedeket és áldottat is jelentő latin benediktus kifejezéssel szójátékot űzve, amikor a kiváló bort megkóstolta Krisztus születése napján.

"Én meg a római pápa..."

II. János Pál még krakkói érsek korában egyszer sízés közben eltévedt a Tátrában. Egy helybeli gurál hegyi ember igazította útba. Wojtyla megköszönte a segítséget, és búcsúzáskor bemutatkozott: "Én vagyok a krakkói bíboros" - mondta. A síruhába öltözöttől ezt tréfának vette a hegyi ember, és viccesen így válaszolt: "Én meg a római pápa vagyok".

Előbb a rabbi

XXIII. János pápa párizsi nuncius korában egyszer egy fogadásról távoztában a liftnél összetalálkozott a párizsi főrabbival. Kölcsönösen előre akarták engedni egymást. Végül Roncalli nuncius így szólt: "Semmi kétség, Önt illeti az elsőség. Az ószövetség előbb volt, mint az új."

A pápa is pap

VI. Pál milánói érsek korában 138 templomot építtetett egyházmegyéjében. Ezek közül az egyik "a papság temploma" volt, a papok adományaiból emelték ugyanis a Vienney Szent János-templomot. Adománykérő felhívásra Itália minden részéből jöttek a papok felajánlásai. Még az akkori pápa, XXIII. János is adakozott, aki kísérőlevelében meg is indokolta tettét: "Elvégre a pápa is pap".

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu