Európa-nagymama és a pártok

A Benes-dekrétumoktól hangos az ország. Ennek köszönhetően sokan talán ma hiszik el, hogy léteztek - s ami döbbenetes: még ma is jogérvényben vannak. Mint ahogyan ifjabb koromban úgynevezett művelt bölcsészek és más értelmiségiek között is szép számmal akadtak, akik nem hitték el sem a Gulágokat, sem Recsket. De ezeknek a táboroknak a valóságát - éppen a Terror Háza megnyitóján hangzott el a miniszterelnök beszédében - mára a múzeum falai közé zárták. Legyen így, kétkedésemet csupán történelmi ismereteim tartják elevenen: mennyi fogadkozás, hogy soha többé... és mindig újra kezdődött. Hányszor elhangzott, hogy az emberiség történetében nem fordulhat elő még egyszer a második világháború szenvedés-nagysága... és azóta is tucatnyi, világháborúnál gyakorta kegyetlenebb háború vagy háborús esemény futott le szemünk előtt.

Ezért is a kampánytémává lett benesi dekrétumokról a tartalmuk szerint szükséges beszélnünk. A kollektív bűnösség elfogadhatatlan, akár német, akár magyar, akár hottentotta vagy eszkimó népcsoportról legyen is szó. A holokauszt - rasszhoz tartozó különbségek nélkül - minden formájában elfogadhatatlan, a teremtett ember, Isten ellen való cselekedet.

A magyar miniszterelnökkel - az utóbbi napok hírei ezt látszanak igazolni - az egységes Európa hatalmai vettették föl a témát, éppen Schröder német kancellár tervezett prágai útja előtt. Miért éppen most? Ennek is - a közvetlen politikai magyarázaton túl - távlatosabb okai lehetnek: a csehek - velünk együtt - toporognak Európa-nagymama házának ajtajában, s a nagyi belülről kiszól: mielőtt beléptek, töröljétek le a lábatokat! Arról már szolidan elfeledkezik, hogy a piszok (a benesi dekrétumok) éppen a nagyi-hatalmak áldásától kísérve rondította össze Podsdam óta az Európa-szőnyeget. De fogadjuk el: olykor a nagymamák is tévedhetnek, s örüljünk, ha tévedésüket ki akarják javítani.

Annál sajnálatosabb, hogy idehaza vannak olyan politikai erők (névkülönbségük ellenére, amikor színt lehetett vallani, összeforrtak: szövetségbe, mint a nagy Szovjetunió), amelyek a miniszterelnököt támadva, tehát áttételesen, de kiállnak a benesi dekrétumok mellett. A választások előtt jó meggondolni: vajon adjuk-e szavazatunkat a kollektív bűnösséget, a kollektív elítélést - korszerű kifejezésekkel: a kirekesztést, a másság tiszteletének letaposását, a tolerancia hiányát - virágos-madaras szárnyuk alá vevő pártokra?

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu