A határon túli magyarok nem turisták, hanem nemzettársaink

A státustörvény eddigi tapasztalatai

A státustörvény - vagy ahogyan gyakorta emlegetik: kedvezménytörvény - megszületése Trianon óta az első alkalom, amikor az anyaország jogi döntést hoz a határon kívül rekedt, elcsatolt magyarság érdekében, s ami a nemzet egészének, az Antall József-i tizenötmilliós nemzet-magyarság egységének helyreállítását jelentheti. Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével arról beszélgettünk, hogyan fogadják a kedvezménytörvényt a szomszédos államok.

A nyolcvanas évek második felében a kommunista diktatúra enyhülése lehetővé tette a szemforgatóan "baráti szocialista országokban", a határon kívül rekedt nemzettársainkkal a kapcsolatok erősítését. Addig ugyanis nem létezőnek tekintették a más kommunista országokban élő nemzettársainkat. Ez az anyaországi lakosság egy részében tudatlansághoz is vezetett: amikor például Kárpátaljára már el lehetett jutni, magyarországi értelmiségiek csodálkozva kérdezték meg Záhony után az ott élőket: hol tanultak meg olyan jól magyarul?

- Magam is tapasztaltam hasonlót, felvidéki származású lévén. A nyolcvanas évek elején bizony ez még igen érezhető volt, de az évtized végére a kapcsolatrendszerek kiszélesedésével, a határok némileg átjárhatóbbá válásával a magyar értelmiségben, az egyházak életében, a civil társadalomban helyreállt az együvé tartozás érzése, amely a kilencven utáni időkben teljesedett ki. A mostani törvényben megfogalmazódó kapcsolat kettős célt szolgál: egyrészt a határon túli magyarok szülőföldjükön magyar közösségek maradhassanak, másrészt, amikor Magyarországon tartózkodnak, a magyar nemzethez tartozás jogán különleges elbánásban részesüljenek, kedvezményeket vehessenek igénybe. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy a határon túli magyarok turisták legyenek Magyarországon.

Az erkölcsi kötelezettségen túlmenően a magyarországi állampolgárok jó értelemben vett érdeke is, hogy az országhatár túloldalán azonos kultúrához tartozó, öntudatukban erős közösségek éljenek, amelyekkel a gazdasági vállalkozásokban, a magyar kultúra megélésében vagy a családok életében együttműködhetnek.

Az érdekeknek ez a fajta fölfogása kapcsolódik a régiók Európájának gondolatához.

- Nyolcvan év nemzeti drámája után, mi magyarok, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az egykori veszteségből ma előnyt kovácsolhatunk. Ha a politikai államhatárok minden szempontból átjárhatóvá válnak, akkor rajtunk múlik, hogy ezek a közösségek hogyan tudják megélni és érvényesíteni nemzeti önazonosságukat, kultúrájukat, gazdasági érdekeiket.

Ugyanakkor szomorú, hogy amikor az egységesülő Európával egy új politikai, társadalmi, fogalmi és gyakorlati rendszer jön létre, amelyben reményeink szerint a nemzet a maga nemes, embergazdagító voltában nemcsak megmarad, hanem még inkább kibontakozhat, akkor az SZDSZ nem szavazta meg a törvényt.

- A parlamenti pártok kilencvenhárom százalékos többséggel fogadták el a törvényt, s ez azt jelenti, hogy a nemzeti sorskérdésekben a döntő többség egyetértést mutat. Akik ezt megbontják, akik nem vállalják a közösséget a nemzeti sorskérdésekben, ezért vállalniuk kell a politikai, társadalmi, erkölcsi felelősséget.

A törvény végrehajtása során ma a legnagyobb ellenállás Szlovákia részéről jelentkezik.

- Ezt a magatartást valószínűleg szlovák belpolitikai okok is magyarázhatják. Ne feledjük, hogy Szlovákia is választásokra készül.

A szlovák kormányzó pártok nem szeretnének a szélsőségesen nacionalista, sőt, magyarellenes Meciar-féle irányzatnak támadási felületet adni?

- Kétségkívül lehet ilyen motiváció is. Szlovákia egyébként már korábban törvényt hozott a határain túl élő szlovákok érdekében, amely törvény alkalmasint a miénkkel öszszehasonlítva lényegesen több lehetőséget biztosít a Magyarországon élő szlovákok számára.

A szlovák politikai felhangok ellenére a felvidéki magyarság szívesen fogadta a törvényt, amit jelez, hogy eddig mintegy húszezren kérvényezték a magyar igazolványt. Az elkövetkezendő hetekben az igazolványok birtokosai a kedvezményekhez is hozzájutnak. Nem mindegy azonban, hogy barátságtalan, netán ellenséges közegben vehetik-e majd igénybe az ottani magyarok a támogatásokat.

Talán a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. Gazdasági szempontból mindenképpen.

- Ukrajna teljes megértést mutat a státustörvénnyel kapcsolatban. Eddig több mint húszezren igényelték az igazolványt. A kárpátaljai magyarság szempontjából fontos a törvény családtámogatási része. Oktatási-nevelési segítséghez juthatnak azok a családok, amelyekben legalább két kiskorú gyermeket nevelnek. A gyermekek után akkor jár a támogatás, ha magyar tannyelvű intézetben tanulnak. Kárpátalján évi néhány tízezer forintnyi támogatás a családok megélhetésének jelentős részét adja.

A magyar és a román miniszterelnök egyetértési nyilatkozata a romániai magyarság számára könnyebbé tette, hogy élhessenek a törvény adta előnyökkel.

- Erdélyben zökkenőmentesen folyik az igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtése. Eddig több mint ötvenezren éltek ezzel.

S továbbhaladva a határ mentén?

- Gyingyics miniszterelnök több alkalommal megértően nyilatkozott. Ez összefügghet azzal, hogy Jugoszlávia életében az utóbbi évtizedben tekintélyes számú szerb kisebbség került a szomszédos országokba. Rövidesen megkezdődik egy jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás előkészítése is.

Horvátország volt az első szomszédunk, amely támogatásáról biztosította a törvény megszületésekor a magyar kormányt. Bizonyos területeken a horvátok nálunk is előbbre tartanak, hiszen Horvátország állampolgárságot ad a Szerbiában vagy Romániában élő horvátok számára.

Gazdasági és politikai értelemben a szlovéniai magyarság van a legjobb helyzetben. Szlovéniában olyan kisebbségi törvény született, amely a szomszéd országok közül egyedül ott teszi lehetővé magyar kisebbségi önkormányzatok létrehozását.

Elképzelhető, hogy a magyar kedvezménytörvény megnyitotta az utat a kettős állampolgárság megadásához?

- A magyar állandó értekezlet a státustörvény elfogadásáról döntött. Ettől függetlenül a kormány szándékai szerint a nyugaton élő magyarok számára szeretné megadni az állampolgárságot, illetve a lehetőséget arra, hogy akik állampolgársággal rendelkeznek a nyugati magyarok közül, azok választójogukkal is élhessenek.

Ezzel különbséget tennének magyarok és magyarok között azon az alapon, hogy ki milyen gazdasági helyzetű országban él.

- Valóban, de más szempontból is különbözik a helyzetük. A nyugati magyarok - ha nem is önszántukból - de saját döntésük alapján kerültek el Magyarország területéről, ugyanakkor a szomszédos országokban élők esetében a határok lépték át őket. Ennek megfelelően mások a szándékaik, az életterveik is. A nyugati magyarok esetében a szülőföld fogalma számukra más, mint az erdélyi, felvidéki magyar számára.

A kárpátaljaiak, az erdélyiek, a felvidékiek és mások hogyan vélekednek a nyugati magyaroknak adandó állampolgárság gondolatáról?

- Az említett helyeken élő magyarok képviselői támogatják a tervet.

Nyilván abban a reményben, hogy előbb-utóbb rájuk is sor kerülhet.

- Ilyen összefüggésben nem esett szó erről.

Az egyházak mennyiben vettek részt a törvény eszmei előkészítésében?

- Az egyházak a határon túli magyarság megmaradása szempontjából talán a legtöbbet tették a Trianon óta eltelt nyolcvan év alatt, s a rendszerváltozások után is a történelmi egyházak voltak azok, amelyek az új helyzetben legelsőként álltak a magyar nemzethez tartozó emberek mellé. Ilyen értelemben az egyházak kezdeményezői és támogatói voltak a törvény létrehozásának, s a végrehajtás során is folyamatosan részt vesznek azon testületek munkájában, amelyek közreműködnek a törvény végrehajtásában. Az erdélyi magyarok közül minden második ember az egyházhoz való tartozás alapján kéri az igazolványt. Az egyházak részt vesznek az úgynevezett információs irodák működtetésében is, illetve az ajánló testületekben közvetlen szerepet vállalnak.

A törvénnyel lezárult egy korszak a nemzet életében, vagy további lépések várhatók?

- Az elkövetkezendő hónapokban a törvény hatásait értékeljük, s ha szükséges, törvénymódosítással a törvény tartalmát gazdagítani lehet.

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu