Elsőként itt volt hittanból érettségi

Ami sürgős és ami fontos Encsen

Kedves kis templom mellett, földszintes házak között bújik meg az encsi plébánia. A historia domus szerint korábban Encsen négy-négy református, illetve görög katolikus, valamint egy evangélikus család élt, a többiek mind római katolikusok voltak. A helyzet azóta jócskán megváltozott: a hatvanas évek közepén a falu járási székhely lett, a hétezerkétszáz lelkes városban ma négyszáz görög katolikus, négyszáz református és százhetven evangélikus él, a többiek római katolikusok. Sok cigány települt be a városba: ők jobbára csak a keresztség és a temetés idején és erejéig tartoznak az egyházakhoz.

A rendszerváltást követő években a régi templom kicsinek bizonyult. A városi rangot kapott település a Miskolcot Kassával összekötő országút irányába terjeszkedik, modern emeletes házak sora épült, errefelé alakult ki az új központ. Itt rakta le 1992-ben Seregély István egri érsek a templom alapkövét. Amikor Garancsi László plébános 1995-ben Encsre került, már álltak a falak. 1999 szeptemberében fel is szentelték a város főépítésze, Horváth Zoltán tervezte Szent Anna-templomot. Az oltár mögött Fecske Orsolya festőművésznek a védőszentet ábrázoló képe látható, kétoldalt pedig a bűnbeesést és a Mennyei Jeruzsálemet festette meg. Vasárnaponként egy-egy mise van az encsi templomokban - a hívek döntő többsége az új templomba jár már.

Új plébánia építését is tervezik a központban, mivel a jelenlegi - a régi templommal együtt - a megnövekedett település szélére szorult.

Abaújdevecser és Fügöd híveinek lelkipásztori ellátása is Garancsi László feladata. Az utóbbi falucska közigazgatásilag már Encshez tartozik, hatszáz lakosa közül százötven római katolikus. Ott nincs templom, sokáig egy magánháznál tartották a szentmiséket, újabban pedig évente néhány alkalommal a reformátusok templomában. A közeljövőben tervezik azonban egy kis saját kápolna építését: itt töltötte gyermekkorát Mikola István egészségügyi miniszter, aki régi családi kúriájukat az egyháznak ajánlotta fel. A plébános egy kisebb katolikus szociális otthon tervét is dédelgeti: szerencsés esetben, állami támogatással megvalósítható lenne.

1995-ben öt ministráns volt Encsen, és két hitoktató tanított 120 gyereket. Ma a ministránsok száma hatvan, az öt hitoktató ötszázötven gyermek hitre nevelését végzi. A plébános mégsem elégedett: a hittanra járók közül ugyanis többen rendszertelenül járnak a vasárnapi misére. Garancsi László a gimnáziumban tart hittanórákat egy tízfős csoportnak, és a hittant mint fakultációt választó diákoknak. Ez utóbbiak a katolikus egyetemen vagy valamelyik pedagógiai főiskola hittanári szakán szeretnének tovább tanulni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsőként Encsen érettségiztek állami gimnáziumban hittanból.

A plébános nem a maga érdemének tartja ezt: a szalézi atyáktól próbálta eltanulni az ifjúsággal való foglalkozás hatékony módszereit. "Folyamatos kapcsolatban kell lenni velük, nemcsak a hit kérdéseiről kell beszélgetni, hanem életük minden apróbb-nagyobb ügyéről." Azt vallja, hogy a plébánia nem lehet hivatal, annak családias helynek kell lennie, ahová szívesen betérnek a hívek. A gyerekek sűrűn élnek is a lehetőséggel: játszanak, könyvet kérnek kölcsön, vagy éppen csak beszélgetni jönnek egy kicsit. Ez annyira fontos nekik, hogy mikor egy mise után a plébános az egyik gyerekkel nem elegyedett szóba, az otthon riadtan kérdezgette a szüleit: "csak nem haragszik a pap bácsi, mert ma nem beszélgetett velem..."

A templom bejáratánál minden mise után legalább negyedórát együtt van a pap a felnőttekkel is. "Annyira nem lehet sürgős semmi, hogy erre ne jusson idő."

Az egyházmegyei oldalt írta: Kipke Tamás Fotók: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu