Szentimrés keresztek

Jelet hagyni. Nemcsak József Attila vágya és eszméje ez, mindannyian ezt szeretnénk: ki így, ki úgy. A kereszténységnek kétezer esztendeje ez a célja: áthagyományozni a kereszt jelét. Ezek a nyomok látszanak a katakombák falán, freskókon, edényeken, épületeken. Mi pedig, mai követőik, mi mást akarhatnánk, mint megújítani ezeket a nyomokat?

A Szentimrevárosi Egyesület valami ilyesmire vállalkozott: 1996-ban elhatározták, hogy Magyarország minden hegységében jelet hagynak, évről-évre egy-egy hatalmas, öles fakeresztet. Olyat, amely tájékozódási pontként talán a térképekre is felkerül. A hatodik keresztjüket - a Bükk, a Börzsöny, a Pilis, a Mátra és a Gerecse után - most a Cserhátban, a Naszály oldalában, Szent Margit tiszteletére állították fel. Ilyenkor megmozdul a Szentimrevárosi Egyesület és a plébánia: fiatalok és idősebbek vállán jut el a kereszt arra a helyre, ahol majd magasodni fog, s a kereszt összeállítása, bebetonozása és megszentelése után szentmisével ünnepelnek a jelenlévők.

Török Tamás, a keresztállítások szervezője elmondta, a magyar szentek tiszteletére állított keresztek azt a folytonosságot is hirdetik, amely a magyar egyháztörténetet oltja a mindennapjainkba, és viszi tovább, talán újabb ezer esztendőkön át.

Balázs István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu