Uj Ember

2001.06.03
LVII. évf. 22. (2757.)

A Szentlélek eljövetele.
Egy középkori freiburgi evangéliumos könyvből

Főoldal
Címlap
Az életed érték
Új formák, eredeti célok Nagymaroson
Ökumené, kollegialitás és szolidaritás
Rendkívüli konzisztórium a Vatikánban
Hegyet és ezer esztendőt tart meg
Az oktatásügy sója és kovásza
Lelkiség
Küldetés és felelősség
Harminc vagy negyven napig?
A Szentlélek hívása
ÉLET ÉS LITURGIA
Indiai keresztény imádság
Az imádság iskolája
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
A szakrális tér
Jelenpor
Lelki ismeret
A nyelvek adománya
Koszorú helyett
Lapszél
Stílusromlás és erkölcsi mélypont
Élő egyház
A templom- és közösségépítés folytatódik
Búcsú és fesztivál Kecskeméten
Luther és Kálvin egyházképe
Orgonaszentelés Martfűn
A katolikus egyetem a jogászképzés élvonalában
Katolikus Fiúk!
Katolikus sajtóhajó a Dunán
Sajtóösztöndíjat alapítottak
Élő egyház
Pápai érdekességek (XIV)
Pápák asztala
Lehet, hogy jó jezsuita lennél?
Fórum
Kárpát-medencei szó a plébánia kertjében
Hangverseny a dunakeszi katolikus óvodáért
Fórum
Márton Áron emlékfája Jeruzsálemben
Ez már nem az a Magyarország
Havass Géza halálára
Fórum
Nem Strasbourgon, hanem Hodászon keresztül...
Házszentelés után alapkőletétel
Új görög katolikus főiskola Hajdúdorogon
Szentimrés keresztek
Kedves fiatalok!
Ifjúság
A világosság fiai
(Iskolakór IX. befejező rész)
Győztesek Rómában
"Piros pünkösd napján imádkoztam érted"
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek!
Kultúra
A szeretet Jézusban öltött testet
Pilinszky évfordulójára
Titus búcsúztatója
Vasadi Péter hetvenöt éves
Húsvét után
Befejezetlen
Fórum
Második házasság a katolikus egyházban?
Megfontolások az elváltakról 1.
HÁTTÉR
Kunszt József-díjas pedagógusok
"Könyv, mely célhoz vezet"
A Duna Televízió a cigány gyerekekért
Otthonterápia
- Egy Bakonyszücstől Bakonyszücsig terjedő életút tükrében -
Mozaik
Belső udvarok növényei
"...rendületlenül..."
Papi jelmondat
Kopeczky Alajos halálára
A gyengék védelmezője
Apor Vilmos-emléktábla Szanyban
Szaléziak Óbudán
Új Tartományfőnökség épül

 

Lelki ismeret

A nyelvek adománya

Pünkösdkor a Szentlélek eltöltötte az apostolokat, akik különböző nyelveken kezdtek beszélni, az ott megjelent különböző népek gyermekeinek nagy ámulatára. A bábeli nyelvzavar kialakulása óta az emberiség egyik legnagyobb baja, hogy nem értik meg egymást a népek, nemzetek, vagy csupán töredékesen, olyan közvetítő nyelvek segítségével, mint amilyen régen a latin volt, s amilyen ma az angol. Az ember valódi énjét, műveltségét csak anyanyelvén tudja megmutatni, ezért oly kevés az az író, aki nem anyanyelvén vált híressé. Be vagyunk zárva nyelvünk gyönyörűséges börtönébe, s bármennyire igyekszünk is onnan kitörni, érzelmeink, hangulataink, egész költészetünk az anyanyelvben horgonyoznak. Valahányszor hosszabb ideig külföldön voltam, döbbenten tapasztaltam, hogy honvágyam leginkább a magyar szó hiánya miatt oly kínzó, s időnként magamban énekeltem vagy beszéltem, hogy enyhítsem ezt a semmivel sem pótolható hiányt.

Mindezt azért bocsátom előre, mert kezdettől fogva híve és gyakorlója vagyok az idegen nyelvek tanulásának - most, idős koromban már a szinten tartásuk is nehéz -, de minden nyelv meghódítására ma is nagy örömmel emlékszem vissza, mint kedves utazásaimra. Ezek a belső utak nem voltak könnyűek, sok áldozattal jártak, de nyelvtudásom nemcsak a kenyérkeresetben segített, hanem hozzájárult ahhoz, hogy otthon érezzem magam, ha nem is a világban, de legalább Európában, Európa történelmében és irodalmában. S ami nem mellékes, összes megszerzett tudásomból a nyelvtudás az, mely alig évül el, miközben a többi tudás tartalma folyamatosan változik az időben. A nyelvek is változnak, de ez a változás egy emberöltő alatt igen csekély, egy-két óra alatt megtanulhatók az új elnevezések és divatszavak.

A nyelvtudás azonban önmagában nem vezet Istenhez, csak megértőbbé tesz embertársaink iránt, akik, ha ismerjük nyelvüket, többé már nem idegenek. Valóban úgy lehetett az ősidőkben, ahogyan majd lesz a Második Eljövetel után: egy akol lesz és egy pásztor, s megértjük egymás nyelvét a Szentlélek által. Most azonban bizony még az egy nyelven beszélők sem mindig értik egymást, vagy inkább nem is akarják érteni, hiszen különben nem lenne annyi félreértés még közeli rokonok, szerelmesek, barátok között sem. A nyelvek adományát, mint mindent ezen a világon, lehet jóra fordítani vagy rosszra használni. Sok nyelven lehetséges igazat mondani vagy szánalmasan hazudni, békét kínálni vagy hadat üzenni. Az a nyelv azonban, mely a Szentlélek ajándéka, csak a szépség, jóság, igazság és béke szavait ismeri - minden keresztény legfőbb feladata, hogy Istent és embertársait ezen a nyelven szólítsa meg, itt és a túlvilágon.

Szentmihályi Szabó Péter

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu