 |
 |
 |
 |
2001.06.03
|
A Szentlélek eljövetele. |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
ÉLET ÉS LITURGIA A Szentlélek hívása Pünkösd ünnepe a szentírási és a liturgikus szövegek által is ráirányítja figyelmünket a Szentlélek jelenlétére az egyházban és az egyes emberek életében. Tudjuk, hogy a szentségekben a megszentelés művét végzi, kezdve attól, hogy a keresztségben először foglal le, majd egyre jobban elkötelez, indít, erősít és bátorít. Az egyház életében is tevékenyen részt vesz, amint azt Urunk Jézus megígérte.
Jelen kis írásomban szeretném ráirányítani a figyelmet a szentmise apró kis epizódjára, amelynek jelentősége sokszor nem is tudatosul bennünk. Az eucharisztia liturgiájának egyik lényeges eleme az epiclesis, a Lélekhívás; talán helyesebb hosszabban megfogalmazni: a Szentlélek lehívása. A görög eredetű kifejezés jelentése: valakinek a hívása egy személyre vagy teremtett dologra bizonyos cél érdekében. A Misekönyv bevezetőjében így beszél a Lélekhívásról: "...benne az Egyház külön fohászokkal esedezik Isten erejéért, hogy az emberektől felajánlott adományok átváltozzanak, azaz legyenek Krisztus testévé és vérévé; a szeplőtelen adomány pedig legyen üdvössége azoknak, akik azt a szentáldozásban magukhoz véve részesülnek benne." (RMÁR 55.) Ez a magyarázat rögtön utal arra, hogy itt az egyház a Szentlélek kettős tevékenységéről beszél. Ezek: Lélekhívás az átváltoztatásra és az áldozásra. A legrégibb eucharisztikus imában, a Római Kánonban (ma az első eucharisztikus ima) a Lélekhívás az átváltoztatásra csak burkoltan található meg. Nem mondja ki a Szentlélek nevét, hanem így imádkozik: "Áldd meg, Istenünk, bőséges áldásoddal ezt az áldozati adományt, tedd rendelésed szerint magadhoz méltóvá és előtted kedvessé, hogy legyen ez számunkra Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak teste és vére". Kifejeződik benne az egyház mély hite, hogy a Szentlélek, aki a Boldogságos Szűz Máriára leszállt, és méhében megtestesült az Isten Fia, ugyanaz a Lélek az, aki most a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé konszekrálja, változtatja. Ezzel szemben az új eucharisztikus imák kifejezetten hívják a Szentlelket. A menynyei Atyához hasonló kifejezésekkel könyörög az egyház: áraszd le rá Szentlelkedet, Szentlélek által szenteld meg, szentelje meg a Szentlélek és küldd el Szentlelkedet. Tehát teljesen egyértelművé teszi a Szentlélek tevékenységét. Valamennyi eucharisztikus ima kéri, hogy az oltáron lévő kenyér és bor a Szentlélek működése által legyen Krisztus testévé és vérévé. Meg kell azonban jegyezni, hogy az évszázadok folyamán a kánont a maga teljességében és egységében nézték. Nem osztották fel úgy lényeges elemekre, amint azt ma tesszük. Ennek ellenére soha nem jelentett problémát, hogy - a mai gyakorlattal ellentétben - a Szentlélek kifejezett említése nélkül imádkozták a római kánont. A Szentlélek második tevékenységéről az úrfelmutatás után emlékezik meg és könyörög érte az egyház. A római kánon ünnepélyesen fordul a mindenható Istenhez, hogy szent angyala vigye áldozatunkat az Isten elé, ugyanakkor akik ebben részesülnek, áldással és kegyelemmel teljenek el. A többi eucharisztikus ima már kifejezett célt említ: a Szentlélek gyűjtse egybe mindazokat, akik Krisztus testében és vérében részesülnek. A svájci (VII.) kánonok imádsága inkább könyörög az irgalmas Istenhez, hogy ajándékozza nekünk Szent Fia Lelkét, a szeretet Lelkét. A Szentlélek tevékenységének gyümölcse az egység, az összetartozás, amit sokszor tudatosan is meg kell éreznünk. A pünkösdi prefációban így ad hálát az egyház: "A Szentlélek pünkösdkor, az Egyház születése napján minden népre kiárasztotta az istenismeret fényét, és a sok különböző nyelvű embert az egy közös hit megvallásában részesítette". Milyen csodálatos, hogy az üdvtörténet e nagy eseményét a Szentlélek megszentelése és összegyűjtése által minden szentmisében megtapasztaljuk. Verbényi István
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
