|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Luther és Kálvin egyházképe Örvendetesen nagy érdeklődést váltott ki Gánóczy Sándornak, a würzburgi egyetem kiérdemesült katolikus dogmatikaprofesszorának legutóbbi budapesti előadása Luther és Kálvin jelentőségéről a katolikus egyháztan számára. A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság és a Protestáns Közművelődési Egyesület hívta meg Luther és Kálvin kiváló katolikus kutatóját. Érthető, hogy előadásának témája egyaránt vonzotta a katolikus és protestáns hallgatóságot. A professzor világosan különböztetett. A két reformátor nézeteinek egy részét a II. vatikáni zsinat fényében pozitíven értékeli a katolikus egyház. Bizonyos szentírás-értelmezésük a mai biblikus ismeretek világánál tarthatatlannak látszik. Az egyházszakadásért közös a katolikus-protestáns felelősség. Először Luther prófétai hitelméletét foglalta össze az előadó. Ennek vonásai között ma a leginkább problematikus bűnközpontúsága, mely sokkal jobban támaszkodik Szent Ágostonra, mint a Bibliára. Idegen számunkra az ember lealacsonyítása. - Tény azonban, hogy a katolikus egyház a Krisztus-központúság, a Krisztus-hit egyedül üdvözítő volta, és a szentmise hálaadó, eucharisztikus jellege vonatkozásában régi-új hangsúlyokra talált. Kálvin művére fordítva a szót, tudományosabb szentírás-értelmezésére mutatott rá az előadó, és arra, hogy ő az egyházi intézmény jelentőségének is tudatában volt. A helyi gyülekezetekben látta az egyház alapját, amelyekre koncentrikus körben épül az egész. Az egyházat egyszerre bűnösnek és szentnek vallotta. A II. vatikáni zsinat a helyi és az egyetemes egyház viszonyában és a kollegialitásban közeledett meglátásaihoz. Természetesen mindez csak töredékes utalás az előadás gazdag tartalmára, mely rámutatott a katolikus egyháztanra gyakorolt hatásokra, a ma is elutasított nézetekre, és az egységtörekvések tanbeli lehetőségeire. A számos kérdés és hozzászólás is bizonyította a hallgatóság értő érdeklődését. (rosdy)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|