Nem Strasbourgon, hanem Hodászon keresztül...

Házszentelés után alapkőletétel

A hodászi cigánybúcsú alkalmával május 20-án Keresztes Szilárd görög katolikus püspök megáldotta a tél végére elkészült cigány szociális otthon és krízisház épületét, és Stephen Fumio Hamao érsek, a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa elnöke, Mádl Ferencné és Harach Péter szociális és családügyi miniszterrel együtt elhelyezte az óvoda alapkövét.

Alapkőletétel

Sólya Miklós egykori hodászi görög katolikus paróchus 1948-ban kezdett el foglalkozni magyar hívei mellett a helybeli cigányokkal is. Értett, merthogy megtanult a nyelvükön. Nemcsak hittanra, hanem önbecsülésre és önismeretre is tanítgatta őket, betűvetésre és imádságra. Egy nagyobb vályogépületből kápolnát alakított ki a számukra: az oltár mögött volt a könyvtár, és a szentek képei mellett az ábécé betűivel is találkozott a betérő. Sólya Miklós után olyan papok dolgoztak itt - Mosolygó Béla majd a mostani paróchus, Gelsei Gábor - akik építeni tudtak a jó alapokra. Ma a három és fél ezer lelkes szabolcsi faluban békességben él együtt a közel ezerötszáz főt számláló cigány és magyar közösség.

A vályogkápolna helyett a kilencvenes évek közepén új templom épült, majd közösségi ház, amelyben idősek napközi otthona is működik. Házi beteggondozó szolgálatot alakítottak ki, az idei év elejére pedig elkészült a szociális otthon.

Egy holland katolikus alapítvány 55 millió forinttal támogatta kezdeményezéseiket. A Szociális és Családügyi Minisztérium is jelentős mértékben támogatta a hodászi cigányok ügyét, a helyi önkormányzat és a katolikus segélyszervezetek is hathatós segítséget nyújtottak.

- Nyolc éve folyamatosan építkezünk, hatvan gyermek számára óvodát építünk. A közösségi ház, a szociális otthon, a majdani óvoda azok számára is segítséget nyújt, akiknek munkahelyet teremt. Cigány asszonyaink és lányaink számára akartunk munkaalkalmat teremteni - magyarázza Gelsei Gábor paróchus. - Akkor kötelezték el magukat a jó irányba, amikor biztatásunkra és támogatásunkkal elvégezték a nyolc általánost és szakképesítést szereztek.

- Válságba került családok számára is biztosítunk átmeneti lakhatási lehetőséget - mondja a hodászi cigány közösség lelkének számító Lakatos Sándor. - Ilyen tiszta, rendes cigány otthon nem sok van az országban - magyarázza lelkesen a ház első lakója, Balogh Kálmán, aki a Dunántúlról került ide.

A hodászi cigánybúcsú napján zsúfolásig megtelt a templom. Elektromos gitárral kísérve, magyar és cigány nyelven felváltva szólt az ének, az imádság. Keresztes Szilárd püspök a vakon született ember meggyógyításáról szóló evangéliumi szakaszt idézte homíliájában. Ki a vétkes? Ő maga vagy az apja? - ilyen kérdésekkel fordultak a tanítványok Jézushoz. Ezek, a mai cigányok vagy a szüleik vétkeztek, hogy úgy élnek, ahogyan? Akik manapság ezt kérdezik, azok súlyos előítélettel viseltetnek embertársaik iránt. A cigányság mai hátrányos helyzetének sok oka van. Nem bűnbakokat kell keresni, hanem keresztény módon kell egymás felé fordulnunk - hangsúlyozta Keresztes Szilárd püspök. -El kell ismernünk egymás értékeit. A cigányok tisztelik az életet, elfogadják a gyermekeket, megbecsülik az öregeket: ebben példát adnak sokaknak.

A liturgia végeztével a miniszter ünnepélyesen átvágta a szociális otthon bejáratánál a nemzetiszínű szalagot, elhelyezték az óvoda alapkövét, majd a cigányok fergeteges táncbemutatót tartottak a templomudvaron.

Harrach Péter úgy vélte, a cigányság nehéz helyzetének megoldása részben az állam, részben az egyház feladata, és persze a cigány közösségeké. Egyik sem nélkülözhető. Tisztán kell látnunk: a tömeges kivándorlási próbálkozás zsákutca. A magyar cigányság útja Európába, vagyis az emberhez méltó élet felé, nem Strasbourgon, sokkal inkább Hodászon keresztül vezet.

Kép és szöveg: Kipke - Cser

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu