 |
 |
 |
 |
2001.
január 28. |
Imahét a
keresztények egységéért január 21-28. |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
„Nem szenvedem, hogy paczkázzon a papjaimon...“ A Székesfehérvári Egyházmegye első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777-1789) irányításra termett ember volt. Székesfehérvári születésű, így jól ismerte a megszervezésre váró egyházmegyét. Korábban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök titkára volt. Papjai számára előírta, hogy prédikációikat pontosan írják le. Maga járt elő jó példával. Három havonta lelkipásztori gyűlésen kellett részt vennie a lelkipásztoroknak. Börtönlelkészt nevezett ki, és felhívta a figyelmét, hogy a börtönbe jutott cigányokat oktassa. Kérte a szerzeteseket, hogy ne csak rendi szentjeik kultuszával törődjenek. Bátran fellépett azokkal a földesurakkal szemben, akik a kegyúri jogaikat úgy értelmezték, hogy papjaik az ő szolgáik. Egyik földesurat így intette: „...ha az uraság tisztei szana-szét fognak bánni a plébánosokkal, sok czeremóniát nem teszek, minden pap nélkül fogom hagyni a helységet, és azt meg nem szenvedem, hogy minden hitvány ember paczkázzon a papjaimon...” Ő kezdte el a püspöki palota építését, amely sajnos az ősi királyi bazilika maradványainak lebontásával járt, amiért az utókor a püspököt méltán elmarasztalja.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
