Kiegészül a bíborosi kollégium

Rekord létszámú a testület

Az új kinevezésekkel 178 főre növekszik a bíborosi kollégium létszáma. Közülük egyet még XXIII. János, 23-at VI. Pál a többi 154-et a jelenlegi pápa választotta

A bíborosi kollégium

A bíboros a pápa után közvetlenül a legmagasabb méltóság az egyházban. A bíborosokat a pápa „kreálja”, s ők az egyházfő legfőbb munkatársai és segítői.

A bíborosok testületének a joga és kötelessége a pápa megválasztása. A XI. század közepe óta a konklávéra öszszegyűlő bíborosok kizárólagos választói a pápának. Jelenleg a II. János Pál pápa által 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció szabályozza a konklávék rendjét.

A választásra jogosult bíborosok - azaz a nyolcvan évesnél fiatalabbak - száma legfeljebb 120 lehet (a pápa azonban most túllépte ezt a keretet, de az év folyamán újabb bíborosok töltik be 80. életévüket). Nyitva áll 1965 óta a bíborosi kollégium a keleti (katolikusok) pátriárkák előtt is, akik a pátriárkai székek címének birtokosai. A bíborosok minden földrészt és nagyon sok ország helyi egyházát képviselik.

Szék üresedés esetén a bíborosi kollégium bizonyos feladatokat ellát az egyház általános kormányzásában és a Vatikán Városállam irányításában is.

Ezen kívül a bíborosok segítik a pápát testületileg - megbeszélve a nagy horderejű kérdéseket - vagy személyesen, egyéb faladataik alól mentesítve állnak rendelkezésére az egyetemes egyház mindennapi kormányzásában.

A bíborosi kollégium három rendre tagolódik: püspökire, papira és diakónusira. A kollégium választással jelöli ki a dékánt a püspöki rangú bíborosok közül.

A pápa tanácsosaiként a bíborosok a pápa által összehívott konzisztóriumokon teljesítik feladatukat.

A konzisztóriumok fajtái:

- rendesek: ezeken a Rómában tartózkodó bíborosok vesznek részt, más püspökökkel, papokkal és rendkívüli meghívottakkal, megtárgyalni és megoldani fontos kérdéseket, vagy különleges ünnepélyességet kölcsönözni egyes szertartásoknak;

- rendkívüliek: ezekre minden bíboros meghívást kap. Akkor tartanak ilyet, mikor az egyház egyes fontos ügyei vagy egyéb súlyos témák ezt szükségessé teszik.

A Püspöki Kongregáció titkára egyben általában a bíborosi kollégium titkára is.

Akiknek nevét a pápák titkokban tartották

“In pectore” bíborosok voltak a XX. században: Anonio Mendez y Bello lisszaboni pátriárka 1911-ben – választotta ki a pápa, de csak 1914-ben hozta nyilvánosságra. (A továbbiakban csak a két évszámot közöljük.)Federico Tedeschini madridi nuncius 1933-35, Stephan Trochta cseh püspök 1969-73, Frantisek Tomasek prágai érsek 1976-77, Ignatius Gong Pinmei kínai püspök 1979-91, További három bíborost választott ki „in pectore” XXIII. János 1960-ban, de nevüket sohasem hozták nyilvánosságra, és jelenleg is van két olyan bíboros, akinek a nevét csak II. János Pál pápa ismeri. A XX. század négy olyan főpap volt, akik előbb meghaltak, minthogy a bíborosi kalapot a pápától átvehették volna: Carlo Agostino velencei pátrárka, aki 1953-ban hunyt el, Hosszú Gyula nagyváradi görög katolikus püspök, akit 1969-ben VI. Pál bíborossá választott, de anélkül, hogy ez kihirdetésre került volna, egy évvel később meghalt, a jeles teológus, Hans Urs von Balthasar (1988-ban hunyt el, néhány nappal a bíboros avató konzisztórium előtt) és Giuseppe Uhac hasonlóan hunyt el 1998-ban.

Egykor világiak is lehettek

Az utolsó olyan világi személy, akiből bíboros lett, Teodolfo Martel (1806-1899) római jogász volt, akinek a nevéhez fűződik a Pápai Állam statútuma. Boldog IX. Piusz pápa 1858-ban részesítette ebben a megtiszteltetésben. A bíborosoknak manapság „legalább” papnak kell lenniük az érvényes kánonjogi előírások szerint, s ha nem püspökök, a bíborosi kalap átvétele előtt püspökké kell őket szentelni. Ez alól azonban a pápa adhat felmentést, mint tette például néhány jeles teológus esetében.

XX. század

A XX. században 583 bíborost avattak a pápák 79 országból. A XII. század óta pedig 3000 bíborosa volt az egyháznak.

Hárman már boldogok

Jelenleg a bíborosi kollégium legidősebb tagja Corrado Bafile (1903) és Fanz König (1905), legfiatalabb pedig a jelenlegi szarajevói és bécsi érsekek. A XX. századi bíborosok közül hárman lettek már boldoggá avatva, és 12-nek folyik a boldoggá avatási „pere”, köztük Mindszenty bíborosé.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu