Uj Ember

2001. január 28.
LVII. évf. 4. (2740.)

Imahét a
keresztények egységéért
január 21-28.

Főoldal
Lelkiség
A "ma" ünnepi öröme
"Engedj asztalodra lelnünk"
Az Aquinói énekéről
Élet és liturgia
Krisztus csodálatos műve
A hét liturgiája (C-év)
Katolikus szemmel
Mérleg
Lelki ismeret
A munka becsülete
Az élet védelmében
Ünnepek után
És megbocsátás?
Lapszél
Élő egyház
"Ad limina"
Hatvanéves Mayer Mihály
A Vatikán kitüntető figyelme
Templom és idegenforgalom
Új "vendégkísérő" rendszer a Mátyás templomban
Az erdélyi érsekség Erdély név és címtára az interneten
Tanácsok a népszámlálás idejére
Fórum
A katolikus-zsidó párbeszéd napja
Kiegészül a bíborosi kollégium
Fórum
Könyvespolc
Az Olvasó írja
Pápai érdekességek
"Római búcsújárás - kapuzárás előtt"
Tisztességesen legeltette a báránykákat
A 90 éves Bánk József érsek-püspök köszöntése
Fórum
Katolikus kötelesség, állampolgári jog
Vasút menti gondok
Miért fordult vissza az olasz határról?
"Nem szenvedem, hogy paczkázzon a papjaimon..."
Horgolt díszek
Kaposvári Egyházmegye
Gondola
Megemlékezés P. Jakab Benjaminról
Ilyenek vagyunk?
A könnyek adománya
Rejtvény tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Ifjúság
Tisztán, megalkuvás nélkül
Szabó Lőrinc a "Tücsökzené"-ről
Jégvilág
Lacika hazudós
A reménység 2000. éve
Fórum
Támogatók
Mozaik

Új Ember - http:ujember.katolikus.hu
Baglyok között
Díjat kapott a szécsényi ferences kolostor
Rejtvény

 

A katolikus-zsidó párbeszéd napja

A katolikusok és zsidók közötti párbeszéd napját hagyományosan a keresztény egységhetet megelőzően, január 17-én tartják, Clemente Riva olasz püspök kezdeményezésére. A katolikus-zsidó párbeszéd idei, immár tizenkettedik napjának témája a Teremtés könyvéből vett idézet: „Ábrahám hitt az Úrnak” volt

Innocenzo Gargano kamalduli atya, a kérdés egyik szakembere elmondta: a párbeszédben fontos szerepe van annak, hogy a katolikusok és zsidók egyaránt Ábrahám fiainak ismerik el magukat. Ez hangsúlyozza az Isten és az ember közötti szövetség egyediségét. Bár a zsidók nem fogadják el Jézus messiási mivoltát, Izrael népe továbbra is az egész világ számára az üdvösség jelét képviseli, Ábrahám szent gyökerének köszönhetően. A Szentföldön jelenleg kialakult drámai helyzetben, amelyet a kölcsönös meg nem értés jellemez, az egyetlen amit tehetünk, hogy imádkozunk Ábrahám atyánk közbenjárásáért, térítse meg gyermekei szívét a béke számára. A szívek megtérése nélkül ugyanis semmit sem érnek a különféle békére irányuló erőfeszítések. P. Gargano nyilatkozatában kiemelte: „A Szentatya egyszerű keresztény zarándokként ment el a siratófalhoz, és botjára támaszkodva, sajátkezűleg helyezte el a fal egyik résében az őszinte bocsánatkérés levelét. Csak az idő múlásával értjük majd meg ennek a gesztusnak a rendkívüli, teljes jelentőségét, habár már a jelenben is sok zsidó szívét meghatotta, csakúgy, mint a pápa látogatása a Yad Vashem múzeumban. Szükségünk van az ehhez hasonló gesztusokra, mivel megmaradnak az emberek emlékezetében és lerombolják az antiszemitizmus falait.”

A katolikusok és zsidók közötti kapcsolatban jelentős fordulatot jelentett a II. vatikáni zsinat 1965-ben megjelent „Nostra aetate” kezdetű. nyilatkozata, amely megállapította, hogy „az egyház, amely megemlékezik a zsidókkal közös örökségéről, mélyen sajnálja mindazt a gyűlöletet, üldözést és az antiszemitizmusnak minden megnyilvánulását, amely bármikor és bárki részéről a zsidók ellen irányult.” (VR/MK)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu