Uj Ember

2001. január 28.
LVII. évf. 4. (2740.)

Imahét a
keresztények egységéért
január 21-28.

Főoldal
Lelkiség
A "ma" ünnepi öröme
"Engedj asztalodra lelnünk"
Az Aquinói énekéről
Élet és liturgia
Krisztus csodálatos műve
A hét liturgiája (C-év)
Katolikus szemmel
Mérleg
Lelki ismeret
A munka becsülete
Az élet védelmében
Ünnepek után
És megbocsátás?
Lapszél
Élő egyház
"Ad limina"
Hatvanéves Mayer Mihály
A Vatikán kitüntető figyelme
Templom és idegenforgalom
Új "vendégkísérő" rendszer a Mátyás templomban
Az erdélyi érsekség Erdély név és címtára az interneten
Tanácsok a népszámlálás idejére
Fórum
A katolikus-zsidó párbeszéd napja
Kiegészül a bíborosi kollégium
Fórum
Könyvespolc
Az Olvasó írja
Pápai érdekességek
"Római búcsújárás - kapuzárás előtt"
Tisztességesen legeltette a báránykákat
A 90 éves Bánk József érsek-püspök köszöntése
Fórum
Katolikus kötelesség, állampolgári jog
Vasút menti gondok
Miért fordult vissza az olasz határról?
"Nem szenvedem, hogy paczkázzon a papjaimon..."
Horgolt díszek
Kaposvári Egyházmegye
Gondola
Megemlékezés P. Jakab Benjaminról
Ilyenek vagyunk?
A könnyek adománya
Rejtvény tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Ifjúság
Tisztán, megalkuvás nélkül
Szabó Lőrinc a "Tücsökzené"-ről
Jégvilág
Lacika hazudós
A reménység 2000. éve
Fórum
Támogatók
Mozaik

Új Ember - http:ujember.katolikus.hu
Baglyok között
Díjat kapott a szécsényi ferences kolostor
Rejtvény

 

Lapszél

A nemzetért vagy önmagunkért?

Időszerű kérdés rejlik a címben: a Széchenyi terv- és program meghirdetése s a napi belpolitikai csatározások sok-sok alantas, önző megnyilvánulása tisztességes ember számára miképp harmonizál egymással? Hiszen a gyakran emlegetett Széchenyi István neve és példás életpályája egyértelműen azt sugallhatná a politikai élet aktív közreműködőinek, hogy az önérdek konok érvényesítése helyett a közösség, a nemzet iránti együttérzés és tenniakarás szándéka fűtse őket.

Nincs szándékunkban pártokat vagy egyéb csoportosulásokat konkrétan megnevezni, de kétségtelen tény, hogy napjainkban alig-alig találunk olyan politikai szervezetet vagy csoportot, amely valóban Széchenyi szellemében a köz javáért munkálkodna.

Akik még valódi magyar irodalmat és történelmet tanultunk diákkorunkban (sokan a szerzetesiskolák patrióta tanárainak jóvoltából), szinte nosztalgikusan gondolunk Széchenyi mellett az akkor példaként említett Kölcsey Ferenc, Czuczor Gergely, Eötvös József, Fáy András, Baross Gábor és még számos közéleti férfiú életművére és lankadatlanul önzetlen munkálkodására. (A „Hass, alkoss, gyarapíts” nemes szlogenje mintha eltorzítva csak a „has gyarapítására” szorítkozna a jelenben, és semmiképpen sem Kölcsey szellemiségét sugározza.)

Ajánlatos lenne tudatosítania az ország jószándékú és etikus rétegének, hogy a nemzetben és a nemzetért való gondolkodás s cselekvés évszázadok múltán sem vált elavult kacattá vagy „mániává”, hanem egyedüli kiútja és mentsvára a magyar embernek a világ folyamatos elzüllésével, értékvesztésével szemben.

Szeghalmi Elemér

Színlelt barátságok

Ami a legnehezebb, a barátság, amelyről beszélnek, de leginkább felületesen, pedig összetartozásunk egyik Sziriát oszlopa (lehetne).

Minden kioktatási szándék nélkül közöljük az alábbi tömör sorokat: „A barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak nélkül születik. Közös és kimondhatatlan örömet támaszt.”

Manapság nehéz ennek a bizonyságát tetten érni, legalább is a társadalmi életben. Vannak bandák, érdekcsoportosulások, összefogások, de érték-méltósággal mérhető közösségek ritkábban…

(t.s.)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu