Uj Ember

2000.augusztus 6.
LVI. évf. 32. (2715.)

.

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Shelley és az ateizmus
Egy műfordító jegyzetfüzetéből
Jegyzetlap
Jelentés egy szentbeszédről
(ezerötszáz gyors) Szabadság
Élő egyház
Végvári vitézek Magyarországon
Személyi változások a Veszprémi Főegyházmegyében
A Szent Korona másolata
Az Egri Főegyházmegye személyi változásai
És harangszót küld a magas égig...
Szent Jobb
Adományozóink
Élő egyház
Ami ötven éve elképzelhetetlen lett volna
Az Agca-dosszié
Fórum
Ki festette az esztergomi várkápolna falképeit?
Beszélgetés Prokopp Mária művészettörténésszel
Fórum
(A lélek szótára) Csoda
Az olvasó írja
A hűvösvölgyi Magyar Szentföld — gyermekszemmel
Szilánkok
Búcsú Magyar Ferenctől
Az utolsó aranyág
Gyulay Endre szeged-csanádi püspök levele)
„Hogyha majd egy furcsa órán…”
Pilinszky János sorai
Magyar Ferenc: Megtalált dallam
Olvasónapló
A búcsúk kézikönyve
Kultúra
Három sors
Emlékezés egy szerkesztő főpapra
(1769-1835)
A levél
Dédapák
Öt haik
Otthonok
Az út követése
Ifjúság
Benne élünk
Gondola
Egerszalók jelene és jövője
Kerényi Lajos atyával beszélgettünk az egerszalóki ifjúsági lelkigyakorlaton
Utak
Mozaik
Lelki segítséget várnak az óvári hajléktalanok
Kárpát-medencei cserkésztalálkozó
Szent Bertalan fája
Szent Filoména
Az olvasó írja Soproni zarándokutak
Újra itt az ÜnnepLap!
Rejtvény
.

 

Mindig Isten kezében

Fogadjátok a Szentlelket! Ez a címe P. Naszályi Emil ciszterci szerzetes új könyvének. A jeles teológus, lelki vezető 1945-ben (új remények közt) újra alapította azt a női szerzetesrendet, amely három évszázada megszűnt hazánkban. A neve: Regina Mundi – Világ Királynője. Lelki programjának középpontjában az engesztelés állt, most a dicséret, hogy él a ház: új épület, benne a közösség…

Amikor P. Emilt megismertem, még a csöndes háttérbe szorítottság idejét éltük; az igazi szerzetesi sorsét, s akkor néhányunknak valamelyik Mária-ünnepen arról beszélt, amit a könyveiben gyakorta megtaláltam, legutóbb így: „A mélység sötét lángjai kormozzák a földi életet. Kellenek a felülről jövő, fehéren izzó lángok, hogy kiégessék az élet sötétségét.” Korunk erős üzenete-kérése ez a kereszténynek, aki már kezdi felejteni, hogy az izzó láng valóban fehér színű, ami nem költői fikció. A francia Francois Varillon ír ehhez hasonlóról, amikor lélek-művészekről elmélkedik, megtisztulásról, a széthulló világ újbóli összerendezéséről.

Emil atyát mindig a nagy rendezők közé soroltam, Szentlélek-könyve nyomán oda sorolom most is. Megdöbbent a modernsége, bensőt láttató-karizmája: „Isten felé haladásunknak – a szeretet által – már itt a földön el kell jutnia Istenhez, hogy egyszer majd mindörökre bírhassuk Őt és Vele egyesülhessünk.” Aki tudja: életünk örökös harc az Istenért – kísértések, elterelő csalogatások közt —, az érzi, mit jelent ez a mondat. A lélek próbált aranya, ezüstje a tűzbe dobottság! Emil atya a fehér lángok közt az imádság, a meditáció, a folytonos készenlét évtizedeit élte, s vált 90 esztendős korára a magyar kereszténység igazi példájává. A benső harcok, a csönd órái megértek, s ő meggyőződéssel hirdeti: „A Lélek indít, vezet, irányít…” Mindig boldog volt, mint példaképe: Szent Bernát, aki vallotta, nem elegendő csak a szó, a fogalom. A belső lángolás képtelen szavakat formálni, de visz, sodor a Szent Szeretet centrumába, hogy megértsük szándékát.

P. Naszályi Emil a teológia doktora, poétikus lelkű miszsziós, aki érti-ismeri nagy idők szentjeit, „vállalkozóit”, most mutatta be vasmiséjét az általa újraalapított szerzetesi közösség apátsági templomában, Érden.

Az időben élő, mégis az égiek társulatában egy tiszta ember mit is üzenhetne tisztelőinek és – mindenkinek: „Ne szálljunk szembe a Szentlélek sugallataival!” (Említett könyve az Új Ember könyvesboltjában kapható).

(T. S.)

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu