Álmodik a múlt

Nyiss ajtót!

Ha valaki Zólyom után letér a Besztercebányára vezető főútról (a múlt emlékeit idéző sorozatunk ékesen példázza, hogy bizony le kell térni a főútról, sokszor a járt útról is), akkor a zólyomi ispánság területéhez tartozó falvak során halad át. Lassan haladjon a kedves utas, mert sűrűn követik a falvak egymást, és mindegyik rejt valami középkori emléket. Tehát érdemes mindenhol megállni, és körülnézni. Ezen falvak sorába tartozik Pónik(ma: Poniky) is, ahová annak idején Zolnay Lászlóval utaztam el. A faluval és a templommal kapcsolatban ezért az ő ismertetését idézem.

A Kürtösiek családjából eredő Fülöp comes mester (1278-1302) 1282-ben Pónikot mint lakatlan, vadászatra és halászatra egyaránt alkalmatlan erdőbirtokot kapta adományba. Fülöp ispán Kun László és III. Endre királynak jó katonája volt. 1278-ban, a csehek ellen viselt hadjáratkor egy cseh harcost, 1281-ben a kunok lázadásakor három kun katonát ejtett foglyul. 1290-ben, immáron III. Endre király seregével Bécs vára ellen harcolt. Itt meg is sebesült. Azután családjának fegyverre fogható férfitagjaival együtt a király ellen lázadó Borsafiak ellen küzdött. Azoknak fészke, Adorjánvára megvívásakor nyílsebet szenvedett. 1291-ben (úgy látszik, ekkorra már Pónikra telepedett) Demeter mester, zólyomi és pozsonyi ispánnak megbízottjaként járt el.

Fülöp mester, ispán és fiai építették meg 1310-ben a máig álló póniki gótikus templomot. Mivel azonban Csák Máté emberei valamennyiüket elűzték erről a területről, s azok e birtokot még 1310-ben is kezükben tartották, a templom felszentelésére csak az erőszakos foglalás megszűntével került sor. Fülöp mester utódai Nagy Lajos királlyal 1376-ban elcserélik az ekkor már uradalom méretű póniki birtokot a négy településből álló Nógrád megyei Poltárért.

Az eredetileg egyhajós, egyenes szentélyzáródású gótikus templom tehát a falut alapító Fülöp ispánnak és fiainak 1310-12-re befejezett munkája. Építőmesterei ugyanazok a lapieidák lehettek, akik ezekben az években Zólyom-szerte, de még a Kürtösi ivadékoknak a szomszédos megyékben levő falvaiban is építkeztek.

A XVI. század közepén, a török veszély növekedése idején erődfallal övezték a templomot. Erődtemplomként említik 1689-ben és 1694-ben, melyet a bányavárosok által fizetett katonák védtek. Az újkorban néhány átalakítást végeztek az épületen, szerencsére azonban ezzel nem károsították helyrehozhatatlanul annak középkori részleteit.

Amiért ide kétszer is elmentem, és amiért érdemes a kulcsot elkérni, az ajtót kinyittatni, az a Szent László-legenda falképsora, amelyről László Gyula könyvében részletesen olvashat az érdeklődő.

Szöveg és kép: Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu