A királynénak készítették

Szent Erzsébet-díszalbum 1857-ből

Magyarország legrégebbi - folyamatosan működő - könyvkiadója a Szent István Társulat. 1848-ban kezdte tevékenységét, mint "a jó és olcsó könyvek kiadója". Első királyunk nevét 1852-ben kérvényezte a szabadságharc leverése utáni kormányzattól, de csak 1854-ben kapott erre engedélyt.

Magyar nemzettudat

Az abszolutizmus időszaka alatt a társulat sokat tett a magyar nemzettudat ébrentartása és fejlesztése terén éppen úgy, mint a Kárpát-medence nemzetiségeinek művelődéséért tankönyveivel, hitbuzgalmi és vallásos köteteivel, ismeretterjesztő és tudományos kiadványaival. Kiemelkedik ezek közül az 1857-ben megjelentetett Szent Erzsébet-díszalbum.

De az ezt megelőző társulati kötetek közül feltétlenül meg kell említeni, mint előzményt, egy másik fontos művet, mint a Szent Erzsébet-díszalbum sajátos párdarabját, amely jól rávilágít a társulat korabeli "kiadáspolitikájára" a drasztikus elnyomás keserves közegében. Ez az első hazai, 14-18 éves középiskolások számára 1854-ben kiadott magyar irodalomtörténeti tankönyv. Eddig ilyen munka még nem létezett. Toldy Ferenc, a jeles irodalomtörténész irányítása alatt szerkesztette Lonkay Antal világi gimnáziumi tanár. Címe A magyar irodalom ismertetése a legrégebbi időktől napjainkig. Bemutatják a magyar irodalmat a Halotti beszédtől Vörösmartyig, Arany Jánosig.

Egyik leckéje meglepő és megdöbbentő. A könyv megjelenésének évében, 1854-ben vörös posztó volt a hivatalos állami és megyei hatóságok előtt Petőfi neve; a pandúrok országszerte lesték, felbukkan-e valahol, hogy lefoghassák. S a Szent István Társulat tankönyvében külön fejezet foglalkozik Petőfivel, aránylag hosszú életrajzzal, méltatással. "1845-től Magyarország legnépszerűbb költője" - olvasható benne. "A bekövetkezett mozgalmakban nagy részt vett, karddal cserélte fel a tollat; kapitány lett Erdélyben, hol 1849-ben legegyezőbb adatok szerint harcban esett el."

A róla szóló fejezetben Shakespeare-fordítás és költemények szerepelnek tőle. Az utolsó közölt vers a Jövendölés. S a Szent István Társulat Petőfi-leckéjének ez a záró kicsengése: "Dicső neve költő fiadnak / Anyám soká, örökké él." A tankönyvet az 1860-as évek végéig még két újabb kiadásban is közreadták.

A díszkötet

Ebből a szellemi műhelyből került ki 1857 májusában - ugyancsak magyar nemzeti célok szolgálatában - a Szent Erzsébet-díszalbum, amely az 1850-es évek legszebb reprezentatív társulati kiadványa volt.

Ebben az évben - 1857-ben - ünnepelte a világegyház, benne a Kárpát-medence magyar katolikus közössége Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 650-dik évfordulóját. A társulat e kötettel kívánt részt venni a közös nemzeti emlékezésben, ez motiválta kiadását.

De a véletlen úgy hozta, hogy az 1848/49-es szabadságharc véres leverése után nyolc évvel ekkor Magyarországra látogatott az uralkodói pár: Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné. A magyarok iránti rokonszenvéről ismert királynénak kívánt kedveskedni a társulat, így akart nála "lobbizni", hogy férjét jó irányban befolyásolja a magyar ügy rendezése érdekében.

A latin nyelvű címlapon olvasható: A társulat a kötetet abból az alkalomból adta ki, hogy az uralkodó felesége, Erzsébet királyné "Szent Erzsébet hazáját, Magyarországot először látogatta meg." Ezért a Szent István Társulat neki ajánlotta a művet.

(Elgondolkodtató: ez az Erzsébet királynénak szóló ajánlást tartalmazó címlap nem német nyelvű, hanem latin. Magában a kötetben sincs semmiféle német nyelvű szöveg.)

A nagyalakú díszkötet Árpád-házi Szent Erzsébet életrajzát adja az olvasó elé a XVI. század első felében leírt Karthausi Névtelen magyar nyelvű kódexéből. A terjedelmes ódon magyar szöveget a társulat tevékeny irodalomtudós munkatársa, Toldy Ferenc rendezte sajtó alá. A középkori szöveg előbb archaizáló kódexírással található a kötetben (mintha mai fakszimile lenne), díszes iniciálékkal, az oldalakat körülindázó gyönyörű színes fonatdíszítésekkel, a levelek közül fel-feltűnik a rózsa. Ugyanitt összesen huszonkét rajzmetszet látható: jelenetek Szent Erzsébet életéből. Ezek a kötet számára készültek. A könyv e többszínnyomású részét Regensburgban nyomtatták.

Majd ugyanez a kódexrészlet "rendes" nyomtatott betűkkel került közlésre, ugyancsak Toldy Ferenc olvasatában és szakszerű jegyzetkommentárjaival.

Végül Danielik János, a Szent István Társulat vezetője által írt tudományos igényű, ugyanakkor olvasmányos szép Szent Erzsébet-életrajz zárja a kötetet.

A kötetből csak százhatvan példányt készítettek, kiadásának költségeire külön "szponzorokat" nyertek meg.

A díszalbumot a társulat küldöttsége ünnepélyes keretek között adta át Erzsébet királynénak a budai Várban.

Hármas cél

Jelentős tudományos teljesítmény volt ez: magas szakmai kritikai igénnyel nyomtatásban közreadta egy fontos kéziratos középkori magyar kódexfejezet szövegét. Az elsők egyike - ha nem a legelső - volt ez hazánkban, segítve a történettudományi, egyháztörténeti s az irodalomtörténeti szakkutatásokat.

Ugyanakkor figyelemre méltó emléket állított a világszerte ismert magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet személyiségének, tevékenységének, ezzel is emelve az emlékév fényét.

Végül az aktuális politikai helyzetben gesztus volt ez Erzsébet királyné felé: valamelyest talán ez is elősegítette, hogy a királyné rokonszenve fokozottabban a magyarság felé forduljon, érdeklődése a magyarok múltja és jelene tekintetében elmélyüljön, és minél hatékonyabbá váljon.

S ráadásul a társulat egy, hazai és külföldi könyvtárakban ma már kevés példányban található, nagy értékű bibliofil-kötettelgyarapította a magyar könyvművészetet.

A kiadvány egy kötetét a Szent István Társulat vezetősége 1857. október 25-én adta át - mint "köteles példányt" - az Országos Széchényi Könyvtár igazgatóságának. Azóta e példányt a nemzet könyvtárában őrzik (jelzetszáma: 502.341). Ott ma is kézbe vehetjük a százötven évvel ezelőtt kiadott díszalbumot, gyönyörködhetünk remekmívű színes lapjaiban, meditálhatunk a régmúlt magyar nyelvét visszhangzó szövegein, tanulmányozhatjuk képeit.

Úgy, ahogyan egykor Erzsébet királyné, Sisi tette, maga elé idézve a magyarság és Európa közös nagy kincsét, a Sárospatakon született szent életű Erzsébetet.

Mészáros István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu