A hét szentjei és ünnepei

Június 24.

Keresztelő Szent János születése

Hat hónappal az angyali üdvözlet előtt az Úr elküldte Gábor angyalt a jeruzsálemi templomban szolgálatot teljesítő Zakariás paphoz János születésének örömhírével. Hat hónappal volt idősebb Jézusnál. Ő a legnagyobb a próféták között, hiszen nemcsak hirdette, hanem meg is mutatta kortársainak az Üdvözítőt.

Június 27.

Szent László király

A Szent István király halála utáni zavaros évtizedek miatt Lengyelországban született 1046-ban. Atyja I. Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. Két fiú- és több leánytestvére volt. Bátyja, Géza 1074-1077 között uralkodott. Tanúja volt a családi viszályoknak, és mély hite és vallásossága felkészítette az élet iskolájára. Még uralkodása előtt (1068) jelentős szerepet játszott az országba betörő fekete kunok elleni harcban. 1077-ben kezdi meg az ország kormányzását, számos harcot vív az ország szabadságáért és függetlenségéért. Politikailag és egyházilag is tovább szervezi az országot. A magyar egyház szempontjából a legjelentősebb tette volt, hogy 1083-ban István, Gellért és Imre ereklyéit felemelte az ország jeles egyházi és világi személyiségei előtt hatalmas néptömeg jelenlétében. Ezzel a magyar népnek saját nemzetéből adott példaképeket. Élete példájával kitűnt, és híre nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is ismert volt. Keresztes hadak élére is kiválasztották, de erre már nem kerülhetett sor, mert 1095. június 29-én az örökkévalóságba költözött. Egy ideig Somogyváron nyugodott, majd Váradon helyezték örök nyugalomra. III. Béla király kérésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta. A magyar történelemben való jelentőségét kifejezően fogalmazta meg Prohászka Ottokár: "A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté... A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett."

Június 29.

Szent Péter és Szent Pál apostolok

Szent Péter apostol Róma püspöke. 67-ben szenvedett vértanúságot. A VIII. századi Liber Pontificalis (Főpapi Szertartáskönyv) írja le, hogy Szent Péter sírját Nagy Konstantin császár Szilveszter pápa jelenlétében kiásatta, és egy ezüstkoporsóba fektette, melyet ciprusi réz síremlékbe foglalt. A síremlék fölé tömör aranykeresztet állított ezzel a szöveggel: "Konstantin császár és Ilona császárnő e királyi lakást arannyal ékesítette, és hasonló fényességű udvarral vette körül." A sír fölé épített "boltozatos szoba" az aranykereszttel ma is látható a főoltár alatt, ahol e felírás olvasható: "Sepulcrum Sancti Petri Apostoli" (Szent Péter apostol sírja). XVI. Benedek pápa innen indult körmenetben a pápai szolgálatát megkezdő misére. A diakónusok pedig a palliumot, a halászgyűrűt és az evangéliumos könyvet az oltárról felemelve vitték a körmenetben. A bazilika falain megtalálható a krisztusi ígéret: "Te Péter vagy, és erre a sziklára építem egyházamat..." Ugyancsak itt található Szent Péter apostol ülő bronzszobra, kezében a kereszt, a másikban a kulcsok. Ezen az ünnepen piros palástot helyeznek rá. Korát a kutatók egy része már a VI. századra teszi, de vannak, akik későbbre datálják.

Szent Pál apostolt ugyancsak 67-ben fejezték le, teste a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában nyugszik. Szilveszter pápa kérésére 324-ben Nagy Konstantin császár egy bazilikát építtetett az apostol sírja fölé.

Más úton jártak az evangélium hirdetésében, de közös sorsuk a Krisztusért való legnagyobb tanúságtétel volt: a vértanúság.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu