Zlinszky János

Hogy tisztábban lássunk...

Hónapok óta tart a "kötélhúzás", a vita a kompetenciáról az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság között: lesz-e, lehet-e, illetve mely kérdésekben lehetséges az ellenzék által kezdeményezett népszavazás. A kérdés jogi aspektusait elemzi írásában a jogtudós.

Az ellenzék által kezdeményezett népszavazás körül sok a vita, a bizonytalanság. Az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság egymást keresztező álláspontjai, nyilatkozatai, ha lehet, még bonyolultabbá teszik a helyzetet. Szeretnék abban segíteni, hogy olvasóink legalább a tények és az alkotmányos követelmények tekintetében tisztán láthassanak.

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé (népszuverenitás). A nép ezt a hatalmat elsősorban választott képviselőin keresztül, a népképviseleti Országgyűlés (és a helyi önkormányzatok) útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A nép (nemzet) közvetlen hatalomgyakorlásának módja a népszavazás. Ennek útján a nemzet többsége vagy jelentős csoportja közli óhaját a népképviselettel, amelyet az - az Alkotmány rendelte módon - figyelembe vesz. Az országos népszavazás tárgya ugyanis az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés, hacsak a kívánt tárgyban az Alkotmány népszavazás tartását külön meg nem tiltja.

A polgároknak szuverenitásukból folyó politikai szabadságukban áll népszavazást kezdeményezni. Minthogy ez a szuverenitás gyakorlásának kivételes módja, a népszavazás kezdeményezése csak akkor sikeres, ha annak jelentős számú (kétszázezer, százezer vagy kivételesen ötvenezer) polgár kérése ad nyomatékot. Hogy kellő számú kérelmező áll-e a kezdeményezés mögött, illetve hogy a kívánt kérdésben nincs-e a szavazásnak törvényes akadálya, az Országos Választási Bizottság - a felteendő kérdés szavazásra bocsátását kimondó határozatával - dönti el. Minthogy a népszavazás a népszuverenitás megnyilvánulása, az OVB csak akkor tagadhatja meg a kérés teljesítését, ha annak alkotmányos akadálya van. Vitás esetben azt, hogy az OVB helyesen ítéli-e meg a népszavazás alkotmányos lehetőségét vagy annak akadályát, mindenkire kötelező véglegességgel az Alkotmánybíróság dönti el.

Az Alkotmánybíróság nem utasítja ennek során az OVB-t döntéshozatalra. A döntés az OVB törvényszabta kötelessége. Engedélyeznie kell a törvényes előfeltételek mellett kért népszavazást, hacsak annak nincs érdemi, alkotmányos akadálya. Az Alkotmánybíróság erre vonatkozó állásfoglalásának figyelembevétele viszont kötelező az OVB számára.

A most folyó vitában a kérdés az volt, vajon a tandíj, a vizitdíj nem a költségvetés körébe tartozó, ezért népszavazásra nem bocsátható tárgy-e. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a népszuverenitásból folyó szabadságnak elsőbbsége van, így annak minden korlátozása szűken értelmezendő. Az Alkotmány szerint nem lehet országos népszavazást tartani "a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról". A javasolt kérdések egyik felsorolt tilalom alá sem esnek. (Ezen nem változtat a költségvetési törvény most kihirdetett módosítása sem!) Az Alkotmánybíróság döntése szigorúan az Alkotmány körében maradt, és a jogértelmezés alapelvei szerint járt el. Szabadságjog megszorítása ugyanis mindig csakis megszorítón értelmezendő.

(A szerző volt alkotmánybíró,
a PPKE Jog- és Államtudományi Karának korábbi dékánja.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu