AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Ábrahám

Pár héttel ezelőtti írásunkban említést tettünk arról, hogy a keleti ikonfestészet a Szentháromságot ószövetségi környezetben ábrázolja. Ennek oka nemcsak az ó- és az újtestamentumi párhuzam bemutatása, felfedeztetése, hanem inkább az, hogy Ábrahám és a három angyal témája remek lehetőséget kínál erre.

Rutilio Manetti: Ábrahám és az angyalok (1630 körül)

Az egyház által ajánlott szentírási olvasmányok közül Ábrahám története (Ter 18,1-5) június 30-ára esik. Ez az alkalom ad ezen írás szerzőjének lehetőséget arra, hogy bemutasson két - szinte azonos stílus szülte - festményt egy itáliai és egy osztrák alkotótól.

Johann Georg Platzer: Ábrahám és a három angyal

A sienai születésű és halálozású, antik római keresztnevű Rutilio Manetti (1571-1639) művének témája kérdéses. Az állandó kiállításon lévő festmény lehet, hogy inkább Lótot ábrázolja a múzeum igazgatója szerint. A különbség jelentős: nem Izsák születését jönnek megjövendölni az angyalok, hanem Szodoma pusztulását (Ter 19,1-12). A vélemény alapjául pedig az szolgál, hogy a kép csak két isteni küldöttet láttat, és nem hármat. Ráadásul ugyanettől a művésztől egy firenzei magángyűjtemény a Lót és lányai című vásznat őrzi. Manetti Caravaggio stílusából indult ki. Ábrahámot/Lótot középre, az angyalokat pedig köré, az előtérbe ültette. Ha figyelmesebben megtekintjük a közöttük álló, s őket elválasztó asztalt, akkor megállapíthatjuk: a festő a szakrális témát csak indokként használta fel, hogy egy profán témát - egy csendéletet fessen meg.

De hogy ne keltsünk csalódást olvasóinkban: Johann Georg Platzer (1704-1761) ötvenes évekbeli táblája a címben jelzett témát tárja elénk. Itt a jelenet nélkülözi a statikát: Ábrahám éppen a házból lép ki, felesége, Sára követi őt. A szimmetria érdekében a középső angyal az idős házaspárt állva fogadja, míg a többi - a gazdag tájképi környezetben - ülve. A képet az előbbivel ellentétben nem Chernoch, hanem Simor prímás szerzeményezte a múzeumnak. Platzer tiroli születése ellenére természetesen a bécsi akadémiát látogatta, ahonnét csak 1755-ben tért vissza szülőföldjére. Bibliai témáit (így a múzeum tulajdonát képező Rebeka és Eliézer a kútnál címűt is) mindig nagy műgonddal, miniatűr módjára ábrázolta, előzményét pedig a korabeli művészeti piacot elárasztó metszetekből merítette. A kölcsönhatásra pedig példaként szolgáljon az, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum a holland Adriaen van der Werfftől őriz egy hasonló festményt. Természetesen ez a hasonlóság nem hagyja szó nélkül a szakembereket: egyesek kiindulópontként "tisztelik", mások pedig egyenesen Platzer életművébe sorolják.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu