|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Az Olvasó írja Ismerős idézet... Az Új Ember május 27-ei számának Lapszél rovatában olvastam - leányommal együtt - az Osztok-szorzok című írást Sztriha Kálmán kanonok a középkori Magyarországról 1937-ben megjelent könyvéről. Leányomnak és nekem leírhatatlan örömet szerzett, mintha pünkösdkor a Szentlélek erejét éreztük volna nagybátyám könyvének idézetéből. Hálás köszönettel: özv. dr. Szöllősi Endréné Sztriha Emília Budapest Esküszegés - büntetlenül? Úgy gondolom, hogy a magyar egészségügy jelenlegi helyzetében érdemes néhány emlékeztető gondolattal közelebb kerülni a szerteágazó probléma gyökeréhez. Egy kis plágiummal azt is mondhatnám, hogy: "Cinkos, aki néma." A végző orvostanhallgatók esküje manapság így hangzik: "Esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi hivatásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, a betegségek meggyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi működésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom..." Az eredeti szöveg az évszázadok során változott valamelyest. A korábbi változat egyik passzusa ugyanis így szólt: "halálos szert még kérésre sem szolgáltatok ki senkinek, sem pedig nőnek magzatelhajtó szert" (ami az eutanázia és a művi vetélés egyértelmű elutasítását jelentette). A modern változatban ez így hangzik: "...tartózkodva mindentől, ami káros és ártalmas", valamint azt is megfogadja a manapság hivatásukat gyakorolni kezdő orvos, hogy "esküszöm, hogy orvosi hivatásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségek meggyógyítására fordítom". Ennek tudatában kérdezem: a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, a betegségek meggyógyítására szolgál-e, ha életét "kíméletesen" kioltják? Ha egészséges magzatát kitépik az anyaméhből? Ha a leányok meddővé tételével megakadályozzák, hogy valódi hivatásukat, az anyaságot megvalósíthassák? Körmönfontan megfogalmazott törvények (úgynevezett "mediko-szociális indikációk") a magzatölést már lehetővé teszik. Napirenden tartják az eutanázia és a mesterséges meddővé tétel törvényi engedélyezését is. Vannak és lesznek kollégák, akik midezeket végre is hajtják. Ítéletvégrehajtóvá degradálják magukat és az orvosi hivatást. Tudják, hogy amennyiben önbecsülésük és lelkiismeretük nem szab gátat cselekedeteiknek, sem esküszegés, sem emberölés, sem szándékos egészségkárosítás miatt bíróság manapság nem fogja őket felelősségre vonni. Mindnyájan gondoljanak azonban arra, hogy egyszer majd olyan bíró elé kell állniuk, akit nem befolyásol sem hatalom, sem párt, sem anyagi érdek. Ugyan mit hoznak fel mentségükre? Dr. Vass-Eysen Ervin Kecskemét Készülünk templomunk felszentelésének százötvenedik évfordulójára A földeáki Szent László-templomot 1857. november 1-jén Csajághy Sándor temesvári püspök szentelte fel. Mi minden történt azóta ebben a templomban! Hány gyermek lett a keresztség szentségében Isten gyermekévé? Milyen sokan tisztultak meg bűneiktől a gyóntatószékben? Hányan kérték Isten áldását házasságukra az oltár előtt? De ennél sokkal többen vannak azok, akik itt köszöntötték az éjféli misén a közénk érkező Jézust. Itt ünnepelték a Feltámadottat, aki azután azzal az ígérettel indult a mennybe, hogy helyet készít nekünk az Atya országában. Milyen jó, hogy halálunk után van helyünk ebben a világmindenségben. Olyan, ahol örök boldogság vár az emberre... Mindszenty bíboros úr 1948. május 23-án Makón, a Mária-napok alkalmából megmondta: amilyen mértékben szűkülnek az egyház előtt az iskolába való bejárás kapui, amilyen mértékben kevesbednek a templomba járó emberek, ugyanolyan mértékben bővülnek a kocsmába járás, a börtönbe kerülés lehetőségei, és rosszabbodik az élet. Ma már világosan látjuk: ez valósággá lett. Ha nem veszszük igénybe a Jézus által felkínált életjobbítás eszközeit - imádság, szentmise, a szentségekhez járulás, az isteni parancsok megismerése és megtartásukra való törekvés -, akkor nem leszünk jobb emberekké. Katona Pál Földeák
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|