 |
 |
 |
 |
2006.10.15
|
Ingyenes
műsorújság- melléklettel! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Kokárda a világ gomblyukában A kaposvári egyházmegye engesztelő napja Segesden Eljátszottuk az örökséget, eltüsszentettük a birodalmat, de nem az Istent. Ő a végtelen irgalom. Kérünk, hajolj le hozzánk, önts belénk erőt! - Balás Béla püspök fohászkodott így október 7-én a segesdi templomban, a kaposvári egyházmegye engesztelő napján, amelynek záróakkordja volt a főpásztori mise.
Az egyházmegye szíve dobogott Segesden - ahogy Rajkai János nagybajomi plébános fogalmazott, miközben hömpölygött a tömeg, és ajkak százairól szállt fel a hálaének Máriához. Autóbuszokkal és kocsikkal mintegy hétszázan indultak a hívó szóra szombaton, Rózsafüzér királynője ünnepén. Az engesztelő napot Könyörögjünk, nemzetünk nagyon nagy bajban van címmel hirdették meg, s aki részt vett rajta, Isten mérhetetlen békéjét kapta ajándékba. Beigazolódott az is: van értelme az engesztelésnek, a több mint egymillió imádkozó magyar kitartó fohászának. Az atyák a templomban és a ferences kolostor udvarán is gyóntattak; a hívek teljes búcsút nyerhettek.
Zenés szentségimádással indult a nap; Varga László kaposvári plébános az Oltáriszentség jelenlétében idézte az evangéliumi részeket, valamint Boldog Salkaházi Sáragondolatait - a szentimrés gitáros-énekes csoport zenei közreműködésével. Ezt követően Czakó Gábor buzdítását hallottuk. A közírót kötetein kívül jól ismerjük a Duna Televízió Beavatás című műsorából is, de ő tartotta legutóbb Kaposváron, illetve Nagykanizsán a papi rekollekciót. Mint mondta: ha Isten megkérdez bennünket, hol vagyunk, nekünk azt kell válaszolnunk, ott vagyunk, ahol szeretne látni bennünket. Itt-ott könny csillogott a szemekben, amikor az ódon falak között felcsendültek Dévai Nagy Kamilla és Labant Csaba szépséges dalai. A magyarságát oly régóta, s oly talpig nehéz hűséggel hirdető művésznő - akiről legutóbb azt írta az egyik baloldali napilap, hogy a Kossuth téren ott volt ő is, irredenta dalaival -, elérzékenyülve mesélt arról, hogy kisgyerekként a szomszédos Somogyszobról, ahol nagyapja jegyző volt, rendszeresen átkerekezett Segesdre. Most, évtizedek múltán örömmel hozta el dalait, és előadótársával, kezükben gitárral képzeletben bebarangolták a tizenötmilliós magyarság szülőföldjét. Pál Lajos felvidéki költővel kérdezték: Kié ez az ország és kié ez a Tisztelt Ház, ha csak Júdások és Jágók nyelvén magyaráz? Emlékeztek az ötven éve vérbe fojtott forradalomra is - megzenésítve elhangzott MáraiMennyből az angyal című versének néhány strófája is -, és az is tudatosult bennünk: a magyarság kicsiny kokárda a világ gomblyukában. A felrázó produkció után Marics József berzencei plébános Árpád-házi Szent Margit és Boldog Özséb életét elevenítette fel, majd Somos László kaposfői esperes-plébános a cigánypasztorációról és a tehetséggondozásról beszélt. Vértesaljai Jánostól és feleségétől hallhattunk a schönstatti családmozgalomról, Ivelics Jánosné pedig a segesdi malomból lett, különös hangulatú Árpád-házi Szent Margit Könyvtárban igazi kuriózumokkal, többségében tizenötödik századi könyvekkel várta az érdeklődőket. Borza Miklós somogyszobi-segesdi plébános volt a főszervezője az engesztelő napnak, melynek záróeseményén, a püspöki misén szentelték diakónussá Bencik Tamást. - Nekünk nem urakra van szükségünk, nem olyanokra, akik belőlünk élnek - hangsúlyozta Balás Béla püspök -, hanem olyanokra, akik értünk élnek. Őket hívják diakónusnak. A főpásztor homíliájában egyebek mellett arra utalt: Jézus megmutatta, mit kell csinálni nehéz időkben. Magyarország népe szerencsére bátrabban, merészebben imádkozik, mint ahogy eddig tette. Az ellenség belül van. Semmit sem tudunk csinálni a Kossuth téren, sem a Parlamentben, ha a belső ellenféllel ki-ki el nem bánik - hangsúlyozta a megyés püspök. - A megoldást a maradék imafészkek, búcsújáró helyek jelentik, ahol behívjuk a rendet, a jóságot, az igazságot. Isten országa csak így születhet újjá. Lőrincz Sándor Fotó: Henzsel Beatrix
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
