Megtanulni a hitbe kapaszkodni

Konferencia a megtérőkről

Lapzártánkkal egy időben kezdődött Esztergomban a VII. Katekumenátus Konferencia. Az Országos Hitoktatási Bizottság szervezésében az ország egyházmegyéiből nyolcvan lelkipásztor és katekéta gyűlt össze, hogy három napon át, két csoportban vegyenek részt az előadásokon, kiscsoportos beszélgetéseken, tanúságtételeket hallgassanak meg, illetve közösen imádkozzanak és szentmisén vegyenek részt. A konferencia előtt Udvardy György püspök-elnököt kérdeztük a konferencia részleteiről.

Évente rendezik meg a katekumenátus konferenciát. Miért kell erről országos szinten találkozót tartani?

- Hazánkban évente körülbelül hétszáz katekumen jelentkezik a plébániákon, püspökségeken, templomi közösségekben. 1999-től egyre nagyobb számban jelentkeztek felnőtt megtérők, akiket fontos, hogy be tudjunk vezetni az egyház életébe, az egyház szándéka szerint. Ide tartoznak persze azok is, akik gyermekkorukban ugyan részesültek a beavató szentségekben, de valamilyen oknál fogva később eltávolodtak az egyháztól. Fő célkitűzésünk a konferenciával, hogy a katekumenátus különböző fázisairól tartsunk előadásokat. Most a misztagógikus fázisról lesz szó, mely a szentségek vétele utáni időszakot foglalja magában, amikor a katekumen időről időre találkozik Isten csodálatos titkával. A megtérőnek ez rendkívül fontos időszak. Erre viszont mi nem fordítunk elég figyelmet. A katekizmus azt mondja, hogy a szentséget csak az ismeri igazán, aki részesedett benne. Fel lehet, és fel is kell készíteni az embereket a szentségek vételére, de igazán megérteni csak az fogja, aki részesült is benne.

E misztagógikus fázisnak három fő feladata van. Először is bevezetni az imádságba az egyház új tagját. Igaz, tanul imádkozni a szentségek vétele előtt is, ám arra nincs feltétlenül alkalom, hogy a rózsafüzért, esetleg a zsolozsmázást is megtanulja, a már megtanult imádságokat pedig gyakorolnia kell. Másodszor, hogy imaélete a közösségben elmélyüljön, harmadszor pedig, hogy adottságai, képességei szerint megtalálja helyét a közösségben.

Tudtommal lelkipásztorokat és katekétákat hívnak erre a konferenciára. Kik jelentkeztek, kik lesznek jelen?

- Valóban olyan lelkipásztorokat és azok munkatársait hívtuk, akik vagy most kezdenek foglalkozni katekumenekkel, vagy már nagyobb gyakorlatuk van a velük való foglalkozásban. Épp ezért a mostani konferencián két csoportba osztjuk őket. Azoknak a lelkipásztoroknak és hitoktatóknak, akik most találkoznak a katekumenátussal, alapozó előadásokat tartunk, míg a többiekkel a már említett részletek tapasztalatait, problémáit vitatjuk meg. Az egyázmegyék főpásztorai olyan munkatársakat is delegáltak erre a konferenciára, akik az itteni tapasztalatok birtokában saját egyházmegyéjükben segíthetik majd a katekumenátussal foglalkozó lelkipásztorokat, katekétákat - azaz olyan hitoktatókat, akik nemcsak szakmailag felkészültek, hanem életük példájával, tanúságtételükkel is a katekumenek példaképei lehetnek. Az alapozó csoportnál beszélünk majd a megtérés folyamatáról, az egyes fázisok jelentőségéről, de itt szeretném kiemelni, hogy az utóbbi konferenciákon már a műhelymunka is előtérbe került, mely azt jelenti, hogy csoportokban, különféle feladatokat próbálunk közösen megoldani.

A kezdő csoport vezetője Kató Ágota és Kató Csaba házaspár, a másiké Fogassy Judit SDSH nővér. Előadást tart még Nobilis Márió, az Országos Lelkipásztori Intézet vezetője, Tomka Ferenc pasztorális tanár, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója, Kiss Imre szegedi helynök, Németh Norbert Szombathelyről és Varga László.

Lesznek olyan tanúságtévők, akik maguk is katekumenek voltak pár éve, végigjárták ezt az utat, s beszámolnak arról, mik voltak az örömeik, problémáik, milyennek látják megtérőként, belülről az egyházat, beszámolnak arról, milyen változásokon mentek át a szentségek vétele által.

Úgy tudom, a köszöntőn kívül püspök úr is tart előadást. Mi lesz a témája?

- Előadásomat a hívő magatartás következményeiről tartom. Arról, hogy az ember másként vélekedik a hitről, amikor készül a szentség vételére, és másként, amikor a kegyelmi ajándékot megkapja. Napról napra szembesülnie kell, hogy életének számtalan olyan területe van, amelyet a hit szerint kell rendeznie. Gondolataiban, döntéseiben, vágyaiban. Az a tapasztalat, hogy ilyenkor felmerül az emberekben: vajon tényleg megtértem-e? A másik érdekes dolog, hogy a közösségben, míg készül a szentségek vételére, addig különös figyelmet, kedvességet kap, óvják őt, mely aztán csökken, lanyhul, amikor beavatott lesz. Hirtelen meglátja a közösség hibáit, gyengeségeit, esetleg az ő lelkesedése is megkopik. Ilyenkor kell tudni a hitbe kapaszkodni.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu