Életünk imádsága

Országos katolikus cigánytalálkozó Gödöllőn

Örömteli zene és énekszó fogadta október 7-én a gödöllői egyetemi épülettömb aulájához érkezőket: a találkozón részt vevő csoportok a délelőtti igeliturgia, előadások és tanúságtételek után kulturális műsor keretében osztották meg egymással lelki és szellemi értékeiket.

"Boldogok, akik tudnak sírni, akik meg tudják egymást siratni. Mert nem máshonnan fakad ez, mint a szeretetből" - idézte föl a cigányok gyászával kapcsolatos személyes élményeit Keresztes Szilárd görög katolikus megyés püspök, a püspöki kar cigánypasztorációs ügyekért felelős tagja. "Hatalmas ereje ez a család összetartozásának: hogyan élik meg a cigány emberek az életet és a halált, a családot, a közösséget és az elválást."

A szentírási részletek magyar és lovári nyelven hangzottak el, a Szent Jeromos Bibliatársulat fordításának fölhasználásával. Cigány papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak a résztvevők, és boldog El Pelé cigány vértanú közbenjárását kérték.

Majnek Antal munkácsi megyés püspök a találkozó mottója alapján élet és imádság összefüggéséről elmélkedett. "A szeretet valahol ott kezdődik, hogy a másik tetszik nekünk, a másikra figyelek, hallgatok - fejtette ki. - Az imádság olyan párbeszéd, amelyben sokkal fontosabb az a másik fél."

A fenti gondolatokat a hazánk sok helyéről - legtöbben az észak-magyarországi régióból - érkező közösségek fogadták szívükbe. Az Ózd melletti Arlóról Szent Ferenc Kisnővérei, Érdről a Szeretet Misszionáriusai, Esztergomból marista szerzetesek kísérték csoportjukat. Érkeztek még - többek között - Boldogkőváraljáról, Homrogdról, Kántorjánosiból, Pásztóról vagy Miskolcról. A "Miénk a színpad" program keretében - melynek Dúl Géza atya, váci egyházmegyés plébános, a cigánypasztoráció referense volt a szervezője - egymást követve léptek föl a Kazincbarcikán és a főváros VII. kerületében lakó gyerekek.

A Szabolcs megyei Hodászról mintegy hatvanan érkeztek. A 3600 fős nagyközség lakosságának nagyobbik fele cigány. Feléjük elsősorban a hétköznapi életben, szociális téren lehetett közel jutni - meséli Gelsei Gábor paróchus, a hajdúdorogi egyházmegye cigány referense. Az elmúlt tizenöt évben roma tanoda, szociális otthon, anya-gyerek krízisház, valamint egy magyar és egy cigány templom épült a faluban, Csanády Gábor építész tervei alapján. Következik az óvodaépítés - mindez pályázatok elnyerésével és a helybeliek összefogásával valósulhat meg. Itt az emberek testvérnek szólítják egymást, tisztelik a nagycsaládot és természetes életszemléletükben kevésbé kötődnek az anyagi javakhoz.

Ez valóban példaértékű lehet a többségi társadalom számára. Hogy életté váljanak a cigány himnusz szavai:

Zöld az erdő, zöld a hegy is, / A szerencse jön is, megy is. ... Isten könyörülj meg nékünk, / Ne szenvedjen tovább népünk. / Megáldottál, megváltottál, / Országodba befogadtál.

Ambrus András

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu