Uj Ember

2006.03.05
LXII. évf. 10. (3003.)

Megjelent
a Família
márciusi száma!

Főoldal
Címlap
Por vagy, porrá leszel!
Isteni szépség a kereszt drámájában
Hans Urs von Balthasarra emlékeztek Budapesten
Püspök az emberért
Prohászka-emlékkiállítás Székesfehérvárott
Tizenöt bíborost nevez ki a pápa
Nagyböjti zsörtölődések
Lelkiség
A kísértések ugyanazok
Szentírás-magyarázat
Mindenütt ránk talál
Homíliavázlat
A keresztút és Mária útja
LITURGIA
Az anyaság csodája
Nők a Bibliában (3.)
A márciusi Életigéből
"Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy"
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Két választás Magyarországon
Az 1945. évi és 1947. évi választójogi törvény
Katolikusok részvétele és magatartása a politikában
A Hittani Kongregáció dokumentuma (6. rész)
Minden nap az Ige fényében
Kritika vagy vagdalkozás?
Darwin rémálma
Élő egyház
A közösség megtartó ereje
A nevelés szeretet kérdése
Hazánkba látogatott a Szalézi Munkatársak Világszervezetének felelőse
Egyházi oktatási intézmények érdekvédelmi szervezete
Megalakult a TEKIOE
Imakilenced Nagykéren
Tanúkat várnak
Élő egyház
Mi áll a zavargások hátterében?
HÁTTÉR
Abortusztilalom Dél-Dakotában
Fórum
Jótékonysági koncert a daganatos betegekért
Múltidéző
Pista
Az Olvasó írja
Hív a haza
KÖNYVESPOLC
A református egyház 1956-ban
Fórum
Kapu a világ felé
Ötszáz éves a Vatikáni Múzeum
Fórum
Az új bíborosok rövid életrajzai
A Római Kúria vezetői közül:
A Faustinum jubileuma
A szex nem sport
A pécsi éneklő ifjúság vezére
Száz éve született Agócsy László
Fórum
Egyház, kábítószer, drogfüggőség (4.)
Miért segítsünk?
Brown atya botránya (3.)
Géppisztollyal a gyóntatófülkébe
Ifjúság
Szólj hozzá!
Sors és erkölcs - szobrokban elbeszélve
Melocco Miklós főiskolásoknak beszélt életéről
Városmisszió (1.)
Barnaképű a Celesztinben
Mit kérünk az imában?
REJTVÉNY
Csigavonal
Kultúra
8 gulden és 56 krajcár
Hangok Mozartról
Az "igazság bajnokai" Miskolcon
Nemzetközi operafesztivál: Bartók+Verismo
Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
NÉZŐTÉR
Egy papi kalandfilm - a valóság közelében
DVD
Gondolatok egy fotóról
Paletta
Fórum
A hit pajzsa
Díjátadás a kommunizmus áldozatainak emléknapján
"Örökké kellett volna élnie..."
Szent Kázmér és a mosolygó Szűzanya
Pilisszentlászló
SZENT HELYEK - CSODATEVŐ FORRÁSOK VII.
Asszonyház a nők védelmében
Mozaik
A püspök főapát köszöntése
Cigléd csendes
ÁLMODIK A MÚLT
Az angyali festő
Hitelesen
Egy süvöltő halálára

 

ÁLMODIK A MÚLT

Cigléd csendes

Kevés olyan hely van, ahová csakis a rejtélyes vagy különös név miatt indulok útnak.


Ezen kevesek közé tartozik Cigléd. A történelmi Komárom megye keleti peremén, a ma Szlovákiához tartozó Kürt falutól északra, jó félóra járásnyira - közelebb Fürhöz, mint Kürthöz - található az ismert búcsújáró hely: Cigléd. A magyar nyelv történeti-etimológia szótára szerint cigle szavunk jelentése: "sárga, parti fűz, kosárkötő fűz". (Egyébként Cegléd városunk neve is ezt a kifejezést őrzi.)

Danczi Lajos szerint középkori román templom is állt itt, amely a tatárdúlás előtt épülhetett. A szájhagyomány szerint a török a kolostort lerombolta, Cigléd népét pedig legyilkolta. (Ezt a feltételezést, tudtommal, régészeti feltárás még nem erősítette meg, bár a határrész minden táján emberi csontokat ásnak, szántanak fel.)

"A török hódoltság utáni években, leginkább az 1723. és 1741. évi törvények nagyban elősegítik a szerzetesrendek - és vele párhuzamosan a remeterendek - megalakulását. 1732-ben Esztergom megyében hat remetéről tudnak, 1755-ben számuk már tizenkettőre emelkedett - írja ismertetőjében Pénzes István. A ciglédi remetetelep első ismert lakója Bostemák János volt, akiről az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (is) említést tesz: 1728-tól 1775-ig remetéskedett és szabómesterséget űzött. Nagyon rendes ember volt: latinul is jól tudott, nyugtáit e nyelven vezette. Lakása a forrás fölött emelkedő domb oldalában volt, saját maga által összeeszkábált kunyhóból állott." (Kápolnáról nem esik szó; a remete, feltételezhetően, egyszerű fakereszt alatt végezte imáit.)

A négy utolsó remetéről azt tudjuk, hogy sírjuk fölé épült a most is meglévő kápolna. Őket a következőképpen temették el: három tetemet a kápolnában, a negyediket a küszöb alá. "Szimbolikus a küszöb alá való temetés: csak az ő holttestén át lehet bejutni a kápolnába" - írja Danczi Lajos, aki ennek kapcsán kérdések tömegét fogalmazza meg: "Mit fejez ki ez a szimbólum? Tán ő volt a remeték főnöke? Tán a kegyhely őre? Tán az őr halálig tartó hűségét? Tán hogy akik a kápolnába belépnek, emlékezzenek meg róla és róluk? Tán oktatás: énrajtam át jutsz be az üdvösség honába. Vagy: emlékezz a halálra? Úgy élj, hogy könnyen és boldogan halj meg!"

A kegyhelyen lent egy kisebb, feljebb egy nagyobb kápolna található. Amikor felkerestük, ennek ajtaja és az előtte lévő feszület fel volt virágozva: az előző héten búcsú lehetett. A stációképek mind hiányoztak, a két lator lelógó kezével és széttárt tenyerével a semmit mutatta, s talán a "miért?" is ott ült a szájukon, de azt nem láttuk, mert mindent bevont a rozsda.

Szöveg és kép: Móser Zoltán

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu