|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
ÁLMODIK A MÚLT Cigléd csendes Kevés olyan hely van, ahová csakis a rejtélyes vagy különös név miatt indulok útnak. Ezen kevesek közé tartozik Cigléd. A történelmi Komárom megye keleti peremén, a ma Szlovákiához tartozó Kürt falutól északra, jó félóra járásnyira - közelebb Fürhöz, mint Kürthöz - található az ismert búcsújáró hely: Cigléd. A magyar nyelv történeti-etimológia szótára szerint cigle szavunk jelentése: "sárga, parti fűz, kosárkötő fűz". (Egyébként Cegléd városunk neve is ezt a kifejezést őrzi.) Danczi Lajos szerint középkori román templom is állt itt, amely a tatárdúlás előtt épülhetett. A szájhagyomány szerint a török a kolostort lerombolta, Cigléd népét pedig legyilkolta. (Ezt a feltételezést, tudtommal, régészeti feltárás még nem erősítette meg, bár a határrész minden táján emberi csontokat ásnak, szántanak fel.) "A török hódoltság utáni években, leginkább az 1723. és 1741. évi törvények nagyban elősegítik a szerzetesrendek - és vele párhuzamosan a remeterendek - megalakulását. 1732-ben Esztergom megyében hat remetéről tudnak, 1755-ben számuk már tizenkettőre emelkedett - írja ismertetőjében Pénzes István. A ciglédi remetetelep első ismert lakója Bostemák János volt, akiről az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (is) említést tesz: 1728-tól 1775-ig remetéskedett és szabómesterséget űzött. Nagyon rendes ember volt: latinul is jól tudott, nyugtáit e nyelven vezette. Lakása a forrás fölött emelkedő domb oldalában volt, saját maga által összeeszkábált kunyhóból állott." (Kápolnáról nem esik szó; a remete, feltételezhetően, egyszerű fakereszt alatt végezte imáit.) A négy utolsó remetéről azt tudjuk, hogy sírjuk fölé épült a most is meglévő kápolna. Őket a következőképpen temették el: három tetemet a kápolnában, a negyediket a küszöb alá. "Szimbolikus a küszöb alá való temetés: csak az ő holttestén át lehet bejutni a kápolnába" - írja Danczi Lajos, aki ennek kapcsán kérdések tömegét fogalmazza meg: "Mit fejez ki ez a szimbólum? Tán ő volt a remeték főnöke? Tán a kegyhely őre? Tán az őr halálig tartó hűségét? Tán hogy akik a kápolnába belépnek, emlékezzenek meg róla és róluk? Tán oktatás: énrajtam át jutsz be az üdvösség honába. Vagy: emlékezz a halálra? Úgy élj, hogy könnyen és boldogan halj meg!" A kegyhelyen lent egy kisebb, feljebb egy nagyobb kápolna található. Amikor felkerestük, ennek ajtaja és az előtte lévő feszület fel volt virágozva: az előző héten búcsú lehetett. A stációképek mind hiányoztak, a két lator lelógó kezével és széttárt tenyerével a semmit mutatta, s talán a "miért?" is ott ült a szájukon, de azt nem láttuk, mert mindent bevont a rozsda. Szöveg és kép: Móser Zoltán
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|