 |
|
 |
 |
Por vagy, porrá leszel!

Meg akarunk alázódni hamuban; a hamu halálunkat hirdeti, hirdeti éltünk elhervadását, érzékiségünk s testiségünk elporladását s bűnösségünk büntetését: por vagy, porrá leszel! A halál az ember műve; szerencsétlen művész? Az első halott a testvérgyilkos áldozata. Ádám rémülten tekintett e műre! A halál is életről beszél, életről, melyet éltünk, s melyet élni fogunk. Nagy kegyelem az életre a halál átérzett jelenlétében visszapillantani. Ha az élet jó volt, akkor a halál olyan szép, mint az alkony, telve az erdők s mezők illatával s a munkásemberek fáradt, de bízó szemefényével. Ha pedig az élet rossz volt, akkor a halál olyan, mint a romokat takaró csillagtalan éj. De ez is, az is magábatérést sürget; ó, hisz élsz még, kezedben van még az életfordulás kegyelme!
Prohászka Ottokár
|
 |
 |