Isteni szépség a kereszt drámájában

Hans Urs von Balthasarra emlékeztek Budapesten

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dogmatika tanszéke február 23. és 24. között nemzetközi tudományos ülést szervezett a fővárosban Hans Urs von Balthasar svájci teológus munkásságáról, akinek tavaly emlékeztünk századik születésnapjára. "Sokan a XX. század egyik legnagyobb teológusát tiszteljük benne" - mondta az ülés megnyitóján Balthasarra emlékezve Erdő Péter bíboros, prímás-érsek.

A kétnapos konferencia témavezető előadásait Peter Henrici churi segédpüspök, Szabó István református püspök, valamint Jan-Heiner Tück freiburgi és Karl Wallner heiligenkreuzi professzor tartotta. A szerteágazó balthasari életművet ismertető-értelmező előadások és szekcióülések, a sorra kerülő témák hazai tudományos szakértőinek jelenléte, valamint a nagyszámú hallgatóság a rendezvényt a magyar teológiai élet ünnepévé emelte.

Többek sajnálatára ezen az ünnepen váratlan okok miatt nem lehetett jelen Balthasar magyar fordítója, Görföl Tibor, az ülés egyik vezető előadója, akinek munkáját Erdő Péter bíboros is elismerte, amikor a megnyitón hangsúlyozta, hogy Hans Urs von Balthasar gondolatainak értő tolmácsolásához különösen nagy bátorság és tehetség szükségeltetik.

Balthasar életművének megértése valóban nehezen képzelhető el széles körű teológiai, filozófiai, sőt irodalmi és esztétikai ismeretek, valamint a misztika hétköznapi logikánkat felülmúló képi "megfogalmazásai" iránti érzékenység nélkül. Sok múlik a fordító nyelvi leleményességén is, a legnehezebb talán mégis az említett szemléletmódok "egyben látása", ami alapvető jellemzője a svájci teológus műveinek.

A megértés nehézségei megmutatkoztak a budapesti ülés előadásai után a hallgatóság köréből feltett kérdésekre adott válaszokban is. A válasz lett légyen logikusan felépített, sőt szellemes, vagy más esetben a témát intuitíve megragadó, "esztétikai" jellegű, a hallgatóság körében ülő Peter Henriciprofesszor - Hans Urs von Balthasar szellemi hagyatékának kiváló ismerője, a teológus unokaöccse - két esetben is szükségesnek érezte a válaszok kiigazítását, mondván: Balthasar ezt másként gondolná...

A svájci teológus életművének eredetisége, hatása - és értelmezésének nehézségei is - a teológia nagy témáinak újszerű megvilágításában mutatkoznak meg. "Korának egyik legműveltebb európai alakja" (Henri de Lubac megállapítása) műveiben mélyen merít a nyugati teológiai-filozófiai-irodalmi hagyományból, ugyanakkor érvényre juttatja Adrienne von Speyr misztikus meglátásait is. Hans Urs von Balthasargondolatait az 1961 és 1987 között megjelent, összesen tizenöt részkötetből álló trilógiájában - Herrlichkeit (Dicsőség), Theodramatik (Az isteni dráma) és a Theologik (Az isteni logika) - foglalta össze. A művek voltaképpen az Istenbe merülő szemlélődésnek a kereszt mélységes drámájába vezető útjáról, egyúttal a Szentháromság "életéről" szólnak, a szépség közvetítésével. Ez a kétségkívül leegyszerűsített megállapítás csupán utalás a jellegzetes balthasari világ-metaforákra, a szellemtörténeti polémiákra és az emberi egzisztenciát érintő, a velünk végsőkig szolidáris Krisztusról szóló felkavaró megállapításokra; mindarra, ami Peter Henrici szavai szerint "a valódi kereszténységért folytatott lelkes küzdelem" jegyében áll.

A Hans Urs von Balthasar születésének századik évfordulójára rendezett budapesti konferencián az előadók e misztikus teológiai "rendszerben" elgondolt témákat fejtették ki egyrészt a filozófia oldaláról (Peter Henrici), és a protestantizmussal való kapcsolatukat nézve (Szabó István), másrészt az emberi (és isteni!) szabadság szempontjából (Jan-Heiner Tück), végül pedig a keresztre tekintve, Isten dicsőségének felfénylését szemlélve.

Balthasar szellemi hagyatékának feltérképezése, kibontása, lelki és szellemi hatásának értékelése és továbbvitele nagy feladata és kihívása a mai teológiának. Az elmúlt években e témában világszerte született számtalan értekezés, doktori diszszertáció jelzi a lankadatlan érdeklődést és munkát, amelynek egyik jelentős állomása volt a Budapesti tudományos konferencia is, amely az előadások publikálása révén várhatóan hatással lesz a hazai teológiai gondolkodásra is.

Körössy László

Hans Urs von Balthasar (1905-1988)

A neves svájci teológus 1905. augusztus 12-én született Luzernben. A müncheni egyetemen, majd Bécsben és Berlinben tanult filozófiát és német irodalmat. Berlinben a két háború közti katolikus megújulás vezéralakjának, Romano Guardininak a kurzusaira járt.

Miután belépett a jezsuita rendbe, Balthasar Franciaországban folytatta tanulmányait. Itt olyan neves személyiségekkel és munkáikkal ismerkedett meg, mint Henri de Lubac, Paul Claudel,Charles Péguy, George Bernanos, akiktől igen sokat fordított.

1936-ban szentelték pappá. 1938-39-ben a jezsuita Stimmen der Zeit című folyóiratnál dolgozott, majd 1940-48 között egyetemi lelkész volt Bázelben. Miután 1950-ben elhagyta a jezsuita rendet, papként működött a churi egyházmegyéhez tartozó Bázelben. Hatalmas életművének nagy részét az általa alapított Johannes Verlag adta ki.

Balthasar nem vett részt a II. vatikáni zsinat munkáiban, bár ő is, mint a később bíborossá kinevezett Yves Congar és Henri de Lubac, a zsinati teológia előkészítői közé tartozik.

II. János Pálpápa elismerése jeléül 1988. május 28-án bíborossá nevezte ki, de a teológus nem érte meg a konzisztóriumot: két nappal előtte, június 26-án meghalt.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu