HÁTTÉR

Mi áll a zavargások hátterében?

Miközben szerte a világon tovább gyűrűzik a Nyugat-ellenes erőszak az iszlám prófétával kapcsolatos karikatúrák nyomán, egyre több muzulmán többségű ország vallási és politikai vezetői határolódnak el a túlzott hevességű és főként erőszakos cselekedetektől, nyugalomra intve népeiket. Az Arab Liga kairói székhelyén tartott ülésén a terrorizmus elleni harc szakértőinek egy algériai küldöttség azt javasolta, hogy hozzanak létre egy arab televíziót, mely a fiatal arabok között a mérsékelt gondolkodást és a tolerancia kultúráját terjesztené. A tévé az Arab Liga irányításával működne, és az arab régió szélsőséges tendenciái ellen igyekezne fellépni - tudjuk meg az El Moudjahid algériai kormányzati napilapból. A kairói ülésen hangsúlyozták az információ fontosságát a szélsőséges ideológiák és a terrorizmus elleni küzdelemben, és arra szólították föl a pánafrikai téjékoztatási miniszterek tanácsát, hogy az hangolja össze az arab médiapolitikát a tolerancia és a béke előmozdítása terén.

Ami a Mohamedet gúnyoló karikatúrákat illeti, a szakértők nemzetközi egyezmények életbeléptetését sürgetik, hogy ezekkel szankcionálják a vallásokat sértő megmozdulásokat. "A diplomáciai székhelyeket tiszteletben kell tartani, és ez a szabály mindenkire vonatkozik" - hangoztatta az iráni külügyminisztérium szóvivője, Hamid Reza Asefi a dán, a brit, az osztrák és a francia nagykövetségek elleni erőszakos muzulmán megmozdulásokat követően. Az iráni szóvivő ugyanakkor azzal vádolja a nyugati vezetőket, hogy kijelentéseikkel és a visszautasított bocsánatkéréssel "elmérgesítették a helyzetet".

A Katolikus Média Világszervezet (Signis) elnöke, Augustine Loorthusamy is tiszteletre és toleranciára szólított föl, ugyanakkor leszögezte, hogy a karikatúrák okozta sértés semmiképpen nem indokolhatja az erőszakot és a fanatikus megmozdulásokat. Hasonlóképpen nyilatkozott február 20-án a Vatikáni Rádiónak Khaled Akasheh prelátus, aki a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsában a muzulmánokkal való kapcsolatokkal foglalkozik: "Őszinte és szeretetteljes párbeszédre van szükség, amelyben mindkét fél határozottan, de barátian elmondja véleményét." A vatikáni prelátus egyszemélyes élményét hozta föl példaként az építő párbeszédről: "Egy muzulmán barátom megvádolt minket, keresztényeket, hogy - ellentétben velük, akik elfogadják Krisztust és az evangéliumot - nem fogadjuk el Mohamed prófétát és a Koránt. Erre én azt válaszoltam, hogy ez nem igaz, mert a muzulmánok Jézust prófétának tartják, nem úgy tisztelik, mint a keresztények, s ami az evangéliumot illeti, az számukra hamisítvány. Ha pedig a keresztények elfogadnák Mohamed prófétaiságát, és azt, hogy a Korán a szent könyv, akkor joggal vetődne föl a kérdés, miért nem hisznek benne, miért nem válnak muzulmánokká? A muzulmán ismerős ezt a gondolatmenetet logikusnak és meggyőzőnek találta - olyannyira, hogy saját hazájába visszatérve egy konferencián ő maga is érvként hozta föl, mondván: ha a keresztények így cselekednének, megszűnnének keresztények lenni. Márpedig a keresztényekre szükség van a muzulmán többségű országokban is

Az összetett probléma hátterében áll az is, hogy nincs erős civil társadalom a muzulmán többségű országokban, és bár elvetették a pánarabizmus eszméjét, a mai napig nagyon erős a nacionalizmus. (Például Törökországban is kudarcot vallott az állam Atatürk-féle laicizálása, még ma is nyolcvanezren dolgoznak a vallásügyi hivatalban) Ezeknek az államoknak még meg kell találniuk a laicitás felé vezető utat - fűzte hozzá Khaled Akasheh prelátus. (VR)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu