Sors és erkölcs - szobrokban elbeszélve

Melocco Miklós főiskolásoknak beszélt életéről

Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész volt a vendége nemrég a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolának. A Beszélgetések barátainkkal című rendezvénysorozat keretében vele beszélgetett Nagy Attila sebészprofesszor a szimbolikus, misztikus, nemegyszer sodró, drámai erejű alkotásairól, ars poeticájáról, kedvelt szoborportréiról.

Elsőként Ady Endréről szólott a művész, a költő több szoborkompozíciójának középpontjában áll.

Nagyon szeretem Ady verseit, mondta, mert mindig keményen és őszintén mondta ki bennük az igazságot. Dicsérni kell Adyt - tette hozzá. Sajnos ezt a szót manapság már nem jól értik. Régen a dicséret dicsőítést jelentett. Ezzel a szándékkal fordulunk történelmünk és irodalmunk nagy formátumú egyéniségei felé. A dicsőítés azt jelenti, hogy felnézünk az illetőre. Ady számára az igaz beszéd, a benső tisztaság jelképe, ugyanúgy, mint a szavak másik mestere, a költői gondolatokat zseniálisan megszólaltató Latinovits Zoltán, vagy a vátesz-mártír költő, Radnóti Miklós számára. Ezért is jelenítette meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható Ady-oltáron a költő mellett Latinovitsot is.

A veszprémi főiskolások vendége Széchenyiről, Antall Józsefről és Szent István királyról is beszélt. Antall Józseffel kapcsolatban elmondta: mint sokan az akkori Magyarországon, a miniszterelnökkel ő is elégedetlen volt, és nem akart róla emlékművet készíteni. Mikor többet megtudott arról, hogy milyen körülmények között kellett vezetnie az országot, sok minden megvilágosodott számára. Az emlékműről meghatottan beszélt a művész, feltárva az ábrázolás szimbolikáját is. A kompozíció a középkori kivégzési módot, a négy égtáj felé szétszakított bűnöst idézi. A szobor a hatalomról szól, pontosabban arról, hogyan ítéli halálra és öli meg az általa kiválasztott, a csúcsra dobott embereket a hatalom - mondta Melocco Miklós.

Boldog nemzet lehetünk - mutatott rá Széchenyiről szólva a szobrászművész -, hogy van "legnagyobb magyarunk", Kossuth apánk, és Deák Ferencet, a "haza bölcsét" sem hagyhatjuk ki a sorból. Ők nem riválisai egymásnak - mondta.

Szent István-szobrával kapcsolatban Melocco Miklós elmondta, hogy a megbízást a Millenniumi Bizottságtól kapta, s Nemeskürty István nemcsak megrendelte nála a témát, hanem ki is jelölte a helyet a mű számára az esztergomi bástyánál. Megtisztelő volt a felkérés, mondta. - Szent István megkoronázása mögött nincs történet, csak a szertartás. A megkoronázás egy pillanat volt. A püspök latinul elmondja intelmeit, a megkoronázandó feje fölött tartja a koronát. Ekkor még nem király a jelölt, csak akkor az, amikor a korona a fejéhez ér. Ez az ihlet pillanata.

A veszprémi beszélgetés keretében kivetítő segítségével bemutatták az egybegyűlteknek a Védegylet Veszprémért Egyesület (VVE) kezdeményezésére készülő ‘56-os Brusznyai-emlékmű terveit, melyről megrendítő szavakban vallott az alkotó: "1956 életem legnagyobb és legmeghatározóbb élménye. 1956 emlékére katedrálist kellene építeni metaforikus értelemben. A szobrász dolga, hogy megépítse ehhez a mellékoltárokat, a tankönyveké pedig az volna, hogy részletesen beszéljék el a forradalom történetét. Az iskoláké, hogy ne egy vagy két alkalommal tanítsák, hanem legalább egy-két hétig. "Állítom - mondta -, hogy 1956 erkölcsünk és alkotmányunk alapja."

Budai Éva

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu