Az "igazság bajnokai" Miskolcon

Nemzetközi operafesztivál: Bartók+Verismo

Tizenegy nap, tizenhárom opera, három balett, számos koncert, filmvetítések és egyéb kiegészítő rendezvények: összesen ötvenhét program. Ez a június 15-én kezdődő és 25-én záruló Miskolci Nemzetközi Operafesztivál - számokban kifejezve. Bartók színpadi és szimfonikus művei mellett idén a zenetörténészek által gyakran "lenézett" és hatásvadásznak tartott, az operabarátok körében viszont általános népszerűségnek örvendő, ismert és kevésbé ismert olasz verista művek közül szólal meg néhány a Bartók+... keretében.

Alfano, Leoncavallo, Mascagni és Giordano

A zenei naturalizmust elsősorban Pietro Mascagni és Ruggiero Leoncavallo neve fémjelzi, jóllehet a XIX-XX. század fordulóján számtalan kis- és nagymestert megkísértett ez az "igazságra" (vero), a "való világra", a hétköznapi emberekre koncentráló, szélsőséges emberi érzelmekre, indulatokra építő operatípus. Fontosabb képviselői között találjuk Alfanót, Catalanit, Cileát, Giordanót, Wolf-Ferrarit, Zandonait, de a verismo szellemisége a francia Massenet-t és Charpentier-t, a spanyol de Fallát vagy a német-angol D´Albertet is megérintette. Szintén a "verista vonalba" sorolhatók GiacomoPuccini egyes operái is, akinek pompás életműve felülírta, majd fokozatosan háttérbe szorította az említett szerzők egyébként figyelemre méltó alkotásait. Puccini ugyanis nem pusztán komponistaként volt zseniális, hanem páratlan dramaturgiai érzékével a feszültség és a humor patikamérlegen kimért adagolásával tökélyre fejlesztette a drámai építkezést az operaszínpadon. A veristák általános "hibája" pedig talán éppen az, hogy bár értenek a hatáskeltéshez, sokszor nem "disztingválnak", és az őszinte hevület legyűri a választékosságot...

Franco Alfano (1875-1954) Feltámadás című operája az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház előadásában, magyarországi ősbemutatóként szólal meg Miskolcon. A Lev Tolsztoj-regény ihlette - és sajnos nagyon ritkán játszott - mű egyike a legszebb verista operáknak. Megrendítő, még akkor is, ha az ifjú Alfanót érthetően elsősorban nem a regény mélylélektana, hanem a melodráma, a gyilkosság vádjával szibériai száműzetésre ítélt prostituált, Katyusa és Dimitrij Nyehljudov herceg tragédiákkal, lemondásokkal terhes kapcsolata érdekelte. Alfano muzsikája mindvégig magas hőfokon izzik, nem engedi "pihenni" a hallgatót: elborít hatalmas dallamíveivel, felkorbácsolt érzelmi világával... Az opera csodás intermezzójának és hangulatfestő részleteinek "filmzeneszerűségére" utalni persze anakronizmus lenne, tekintettel arra, hogy a művet 1904-ben mutatták be.

Miskolcon két másik orosz témájú verista opera is műsorra kerül nyár elején: Umberto Giordano (1867-1948) - Sardou kémdrámájából született - Fedoráját koncertszerűen, Marton Éva és Giuseppe Giacomini főszereplésével mutatják be, a Siberia pedig a moszkvai Helikon Színház produkciójában ugyancsak hazai ősbemutatóként hangzik el. A Siberia szövegkönyve Alfano operájához hasonlóan Tolsztoj Feltámadásán, valamint Dosztojevszkij Feljegyzések a holtak házából című regényén alapul. Jóllehet Giordano kevésbé sikerült alkotása ez, érdekessége és erőssége a "szláv kolorit" egészen mesteri alkalmazása.

Giordano fő művét, az Andrea Chénier-t a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékában adják elő Miskolcon, Leoncavallo - Pucciniénél harsányabb, de kétségtelenül izgalmas - Bohémek "olvasata" pedig a prágai Állami Operaház produkciójában látható-hallható majd.

A verismo emblematikus ikerdarabját, Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című operáját a Bukaresti Nemzeti Operaház hozza Miskolcra, méghozzá Franco Zeffirelli világot járt legendás rendezésében, amelyet néhány éve a londoni Covent Gardentől vásárolt meg a vezető román társulat.

A miskolci fesztiválon előadják még a verismo előfutárának tartott Carment, Bizet örökzöld slágerdarabját, valamint Puccini Toscáját neves hazai és külföldi vendégművészek tolmácsolásában. A milánói Scala kilencventagú kórusa egy egyházzenei kuriózummal, Mascagni Messa di Gloriájával és népszerű operakórusokkal készül. A nyitó-, illetve zárógálán olyan művészekkel találkozhatunk majd, mint Lukács Gyöngyi, Zeljko Lucic, Agnes Baltsa, Miroslav Dvorsky vagy Paolo Gavanelli. A hagyományos miskolci kulturális ünnep tehát ismét csak kihagyhatatlan szellemi-lelki élményt ígér a hazai és külföldi zenebarátok számára.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu