A tél meséje - Erdélyben

Rövid eltávozást kaptam, a kirándulás lehetőségét a hírek világából, és bevallom, hogy útra kelvén nem néztem viszsza. Igaz, erdélyi látogatásunk során bele-belelapoztam a helyi napilapokba, amelyeket már korábbról ismertem, és élvezettel tallóztam az eredeti lendülettel megírt, életteli írások közt. Hagytam, hogy elbűvöljenek a műfaj remekei, a jól megformált szövegek, de már kevésbé érdekelt az, amiről szóltak: a vérben-gázban úszó-füstölgő nagyvilágról. Később hátat fordítottam a remek írásoknak is, mert ritka ajándék várt odakint, egy gyermekkori álom: az igazi tél.

Csíkcsomortán közelmúltban épült katolikus temploma

A somlyói kegyhely közelében található a hatszáz lelkes kis település: Csíkcsomortán. Ilyenkor, januárban friss hóval borított székely kapuival, égbe szökő fenyőivel, széles dombokra néző házaival és a messze kanyargó karámokkal valóban mesebeli látvány. A szűkös, gondokkal teli hétköznapok labirintusából kiszabadult lélek boldogan csatangolhat a behavazott tájon.

Talpunk alatt csikorog a hó, orrunkba szúr a húszfokos hideg, és csak a reggel bekapott pohárka pálinka melegít, amikor misére igyekszünk: székely kántor apósom délcegen, mellette feleségem és én - kabátomat öszszébb húzva -, lelkesen. Felejthetetlen a tiszta, fagyos levegő, a megcsillanó jégkristályok káprázata. A templom csendjében a Gyertyaszentelőkor nevenapját ünneplő kislányomért, Katáért adok hálát, és születendő gyermekünkért fohászkodom. A Nap és a Hold faragott jelképével díszített templomkapun kilépve kis pohár köményessel és kaláccsal, melengető szívélyességgel várnak azok, akik a misét hozzátartozójuk emlékére kérték. Ilyenek itt az emberek, a hagyományok, ilyen a közösség.

Néhány nappal később, családommal "négyesben" indulunk a beígért nagy kalandra, lovas szánon utazunk a dombok közé. A fenyőerdő közelébe érve a lovak erősebben fújtatnak az emelkedőn, a száncsengő játékosan csilingel a völgyben, és némán hull arcunkba a hó. Magába fogad az igazi tél mesevilága.

Nem mese az élet, mondják az okosak. A valóság kemény és olykor könyörtelen, itthon is és Erdélyben is - ezt már tudom. És mégis kérdezem: a valóság lehet-e teljes a mese nélkül, ahogy a mese sem lehet igaz az élet valósága nélkül?

Szöveg és kép: Körössy

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu