|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Liturgia A kehely Liturgikus eszközök - 3. A szent edényekkel, így a kehellyel kapcsolatban a közelmúltban ezen újság hasábjain ismertetett Redemptionis Sacramentum megerősíti azt az ősi kívánalmat, miszerint nemes, nem törékeny és nem könnyen sérülő anyagból készüljenek. (117.) Éppen Krisztusnak az eucharisztikus színek alatti valóságos jelenléte kívánja meg, hogy az ünneplésben használt eszközök azon megbecsülésnek és szeretetnek legyenek kifejezői, mellyel a hívő ember az Eucharisztiában jelenvaló Úr iránt viseltetik. Így a Misekönyv Általános rendelkezéseinek szellemében "szigorúan kötelező, hogy a fölhasznált anyagok az adott régió közfelfogása szerint valóban nemesnek számítsanak", sőt, "elvetendő minden gyakorlat, mely szerint a szentmisében mindennapi vagy silány minőségű, vagy minden művészi értéket nélkülöző edényeket, kosárkát, illetve üveg-, agyag-, gipsz- vagy más törékeny anyagból készült kelyhet használjanak", s érvényes ez a fémekre és más sérülékeny anyagokra is. Az Úr vére befogadására szánt edény kupája olyan anyagból legyen, amely a folyadékot nem issza be. Amennyiben egyszerűbb anyagból készült, belülről aranyozzák be. A talpazat lehet más, szilárd és méltó anyagból, hogy a kehely ne legyen borulékony. A 118. pont megerősíti, hogy a használatbavétel előtt a kelyhet meg kell áldani. A szent edények szentáldozás utáni purifikálása mindenképpen nagy gonddal, és a lehetőség szerint pap, diakónus vagy felavatott akolitus segítségével történjék. Gyakran halljuk, hogy az egyházat jó lenne kiszabadítani túlontúl barokknak érzett köntöséből, és ebbeni igyekezetükben sokan próbálnak eltüntetni mindent, ami díszes és régi. Az eltelt évtizedek pénztelensége és az egyházi műipar szétverése miatt mára sajnos természetesnek tartjuk a finoman szólva is csekély művészi és szakmai igénnyel elkészített templomi felszerelések használatát. Ezzel együtt a nálunk boldogabb sorsú országokban sem mindig egyszerű a helyzet. Egyrészt horribilis összegekért lehet rendelni gyakorlatilag bármelyik ősrégi kehely másolatából, sőt, hallatlan piaca van a régi miseruháknak, kelyheknek, melyeket egyébként részben az azokat értékelni nem tudó kelet-európai országokból vásárolnak össze. Másfelől mintegy ennek ellenhatásaként bőven találunk kis cserepekből miséző, az egyszerűségből és családiasságból szinte már ideológiát gyártó papságot és közösségeket. Nehéz dolog az ideológiákban való tobzódás, magamutogató rátartiság vagy ordító igénytelenség helyett méltósággal, a lényegre figyelve, mértéktartó szépséggel alakítani ünneplésünket. Káposztássy Béla
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|