Várszegi Asztrik főapát hatvanéves

Bencés közösségünk január 26-án köszöntötte hatvanadik születésnapját ünneplő főapátját.

A Magyar Bencés Kongregáció házaiból, plébániáiról esti közös szentmisére jöttünk össze a pannonhalmi bazilikába, amit az öröm és a hála lelkületében eltöltött testvéri együttlét követett.

A köszöntőre készülve többen számba vettük, mi minden is történt az elmúlt évtizedekben Pannonhalmán. Monostorunk életében nem nagyon volt olyan esemény, amelyben Asztrik főapát ne vett volna részt; és igen sokan vannak közöttünk azok is, akik meghatározónak érzik a vele való találkozást az iskolában, a noviciátusban vagy a szerzetesi élet különböző szakaszaiban. Közösségünk számára (és talán a külvilág számára is) nagy értéket jelent, hogy közvetlen, barátságos egyénisége, tiszta embersége, hitből fakadó belső derűje képessé teszi, hogy előítélet nélkül szóba álljon mindenkivel, aki nyitott szívvel fordul hozzá, hogy meghallgassa, együtt érezzen vele, és segítsen rajta.

II. János Pál pápa 1996-ban, monostorunk fennállásának ezeréves évfordulóján a pannonhalmi bazilikában ezt mondta szerzetesközösségünknek: "A harmadik évezred küszöbén az egyház megújított apostoli lelkületet vár tőletek!" Asztrik főapát úr igen hamar ennek a megújuló lelkületnek a szolgájává vált rendünkben. Sokan máig ekként tekintenek rá mind a magyar egyházban, mind pedig a bencés világban. Szent Benedek Regulája az apát kezébe teszi a közösség irányítását. Ő Isten Lelkének munkása a szerzetesek között. Ő tartja ébren bennük a meggyőződést, hogy hivatásuk, küldetésük: tanúságot tenni a világosságról; a hitből élni, az egység, a kiengesztelődés, a megbékélés szolgájává válni. Felelős ember tehát az apát. Talán ezért képes másokat is felelősségvállalásra bátorítani: minket, szerzeteseket életünk megújítása terén, a magyarországi egyházakat kiengesztelődésük útján, a magyar társadalom sok-sok tagját a tisztuló, mélyülő emberség útján.

Isten megvilágosító és bátorságot adó Szentlelkét kívánjuk főapátunknak az elkövetkezendő évekre is.

Hortobágyi T. Cirill OSB

főmonostori perjel

Sopronban született 1946. január 26-án.

1964-ben belépett Pannonhalmán Szent Benedek rendjébe, ahol 1968-ban tett ünnepélyes szerzetesfogadalmat. 1971. augusztus 29-én szentelték pappá.

1964-1968-ig a Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Hittudományi Főiskola hallgatója, majd 1971 és 1976 között az ELTE BTK történelem-német szakos egyetemi hallgatója volt.

1975-76-ban gyakorló tanári évet töltött Győrött, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.

1976-1988-ig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a Szent Gellért Hittudományi Főiskola tanára volt.

1978-1986-ig novíciusmester, 1985-től főmonostori perjel volt.

1985-ben a történelemtudományok doktora címet, 1997-ben PhD fokozatot szerzett.

1988. december 23-án II. János Pál pápa culusi címzetes püspökké nevezte ki.

1989. február 11-én püspökké szentelték Esztergomban. Jelmondata: "Fortitudo mea Deus" - "Erősségem az Isten."

1989 és 1991 között a Budapesti Központi Papnevelő rektora volt, segédpüspök és püspöki helynök az esztergomi főegyházmegyében.

1990 és 1993 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt.

1991. augusztus 6. óta pannonhalmi főapát.

A Máltai Lovagrend káplánja; a leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora; a Bajor Bencés Akadémia Történeti Szekciójának rendkívüli tagja; a Magyarországi Keresztény-Zsidó Tanács elnöke; a Bolyai Műhely Programbizottságának elnöke.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu