|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
NÉZŐTÉR Újkori moralitás A herceg haladéka Különleges alkotás látható a mozikban: egy magyar filmdráma, amely a középkori moralitás műfajában gyökeredzik. A főhősnő, Alida a szakmából kiöregedő, de még mindig népszerű modell egy talk show-ban kijelenti, senkire nem bízza a sminkjét, az olyan, mintha az életét bízná másra. Az egoista, materiális gondolkodású nő csak nevet azon, hogy egyszer régen mulatságból aláírt egy papírt egy furcsa helyen, amely az ördög jelét viselte. Alida elégedett magával, úgy gondolja, uralja az életét, és nincs szüksége senkire a boldogsághoz. Ám egy délelőtt gyalog indul a stúdióba, s egy furcsa utcaseprő egy fiatal tolvajt küld az aluljáróba, ahol megy. A férfi el akarja lopni a táskáját, dulakodni kezdenek, és a bűnöző lelövi Alidát. Ekkor allegorikus alakok jelennek meg: a Szipirtyók, akik a Várakozók Csarnokában felkészítik az érkezőket a találkozásra Asztarottal, a pokol hercegével. Később feltűnik egy örök vándorlásra ítélt bukott angyal és az Apokalipszis lovasai is. Asztarot, aki, mint mondja, sokat vár a nőtől, azt a bizonyos aláírt papírt lobogtatva egy percnyi életet ad Alidának. A nő az ágyában ébred, s jó pár percet elpazarol, mire rájön, amit az előbb átélt, nem álom volt. Bár a térben ő képes mozogni, az idő megállt - a világ Alida körül egy perc után újra és újra visszaugrik a kiindulási helyzetbe. Thor, a bukott angyal, aki nem volt hajlandó a sötét oldalra állni, világosítja fel a nőt Asztarot kegyetlen játékának lényegéről, amelyet egyedül a maga szórakozására talált ki: ha a rendelkezésre álló idő alatt Alida meg tud győzni valakit, hogy vállalja át a halálát, megmenekül. Ekkor kezdetét veszi egy különös utazás az idő fogságában. Talán segíthet a barát, a volt férj vagy a szülők... Ám mindenki saját egoizmusának rabja, mindenki ugyanazokat a mondatokat szajkózza. Kiderül: ez az egy perc semmire sem elég. És mindenre: a megbocsátásra, a búcsúra. A hősnő fájdalmas fejlődésen megy keresztül, aminek végén rájön, nem a halála a lényeges, hanem az élete, amelyet rábízhat valakire. Tímár Péter, aki a rendező, a forgatókönyvíró és a vágó is egyben, A herceg haladéka című filmjét élete legfontosabb alkotásának nevezte. De nem a technikai megoldásokkal kápráztatja el a nézőt, hanem mélységesen emberi történetével, amely egyszerre allegorikus és realisztikus. A tökéletesen átgondolt és elmesélt moralitásba egyetlen hiba csúszott csak: a hősnő lelki fejlődésének vége előtt egy szerelmi jelenet visszarántja a történetet a testiség síkjára. Ám ez sem teszi tönkre a film nagyszerűségét, amely térről és időről, életről és halálról mesél. -szalontai-
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|