|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Sok rászoruló ellátása válik lehetetlenné... Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvénye nemcsak az oktatás, de a szociális szféra területén is nehéz helyzetet teremt. A 2005. évi CLIII. törvény 30. § 6. és 7. bekezdéseiben foglalt rendelkezések a szociális intézmények és szolgáltatások fenntartásához és működtetéséhez nyújtott állami normatív hozzájárulásról szólnak. Az új jogszabály a szociális szféra civil résztvevői számára 2008-ig gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy szociális intézményeik és szolgáltatásaik terén újakat hozzanak létre, vagy a meglévők esetében fejlesztéseket hajtsanak végre. Emiatt számtalan rászoruló által igényelt és szakmailag indokolt szociális ellátás válik elérhetetlenné. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat meglepetéssel és felelősségvállalása okán aggodalommal fogadta a költségvetésről szóló törvényt, s - ahogyan sajtóközleményében jelezte - az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény fent említett szakaszainak ügyében. A szociális intézmények és szolgáltatások hozzáférhetővé tétele önkormányzatok számára kötelezően előírt feladat, amelynek végrehajtását az önkormányzat az ellátás biztonsága vagy annak magasabb színvonala érdekében, együttműködési szerződés keretében átad civil szakmai szervezetnek. A civil szervezeteknek az önkormányzatival azonos feltételeknek és ellenőrzési rendszereknek kell megfelelniük. Finanszírozás tekintetében, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés terén azonban a jogalkotó a civil szervezetek számára olyan feltételeket támaszt, amelyeket azok, önhibájukon kívül, nem tudnak teljesíteni. A törvény kimondja: nem állami fenntartó 2006-ban csak akkor részesülhet normatív hozzájárulásban, ha 2006. január 1-jén működési engedéllyel rendelkezett, 2007-ben pedig csak akkor, ha 2006. január 31-én rendelkezésére áll ez az engedély. A törvényt 2005. december 19-én szavazta meg az Országgyűlés, és december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A civil szervezetek számára ezt legkorábban 27-én kézbesíthették. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat december 28-án kapta meg. Egyrészt a közigazgatásban meglévő harmincnapos ügyintézési határidő, másrészt az ünnepek miatt december 28. és január 1. között jogerős működési engedélyhez jutni gyakorlatilag lehetetlen volt. Fokozta a lehetetlen helyzetet az is, hogy a Pénzügyminisztérium honlapján egy, a jelenlegitől eltérő költségvetési törvénytervezet volt olvasható. A civil szervezeteknek és a velük együttműködő önkormányzatoknak tehát nem a jelenlegi jogszabályi feltételekkel kellett tervezniük 2006-ra és 2007-re, még 2005. szeptember 30-án sem, amikor terveiket - törvényi kötelezettség mellett - hivatalosan is be kellett jelenteniük a Magyar Államkincstárnak. További problémát jelent, hogy a 2006. január 31-én működési engedélyt szerzett intézményre és szolgáltatásra a civil fenntartó továbbra is csak 2007-ben jogosult normatív hozzájárulásra. Az addig felmerülő költségek azonban egyetlen ilyen esetben is meghaladhatják akár a tízmillió forintot is, ami nyilvánvalóan vállalhatatlan terhet ró a fenntartóra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál a helyi önkormányzatokkal együttműködve - azok törvényi kötelezettségeként - jelenleg tizenhat szociális intézmény vagy szolgáltatás megindítása van előrehaladott állapotban. Az alkotmányossági aggályokat elsősorban az alapozza meg, hogy az intézmény- és szolgáltatásfejlesztés megvalósíthatatlansága miatt nagyszámú rászoruló ellátása válik lehetetlenné, és ezáltal csorbul a szociális biztonsághoz való alkotmányos joguk. További alkotmányossági probléma, hogy a civil fenntartó a jogállamiságra és a jogbiztonságra alapozva tervezett 2005-ben a következő évekre vonatkozóan. Vizsgálat tárgyát kell hogy képezze továbbá az is, hogy a törvény milyen mértékben diszkriminálja a civil fenntartókat azzal, hogy számukra és ellátottjaik számára a többiekétől eltérő, sajátos feltételeket szab.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|