Népi vallásosság

Szent helyek, csodatevő források (2.)

Csobánka a budai hegyvidéken fekszik. A falun kívül, a Teleki grófok erdejében egy forrás található, amelyet a területen élő szerbek nagyon régóta szentként tiszteltek. A XIX. század elején már sűrűn látogatott hely volt. Az 1800-as évek végéről szép legendák szólnak róla.

"A kút helyén régen mocsár volt, ahová egy kanász járt itatni és deleltetni. Egyszer délfelé hirtelenül Szűz Mária alakja emelkedik ki a mocsárból, életnagyságban, a Kisjézust a karján tartva, amint a kút fölötti képen látható. A megdöbbent pásztor nem mert hinni a szemének, de a faluban elmondogatta, milyen látománya volt. Napról napra kitódult a kíváncsi nép, és déli 11-12 óra között mind többen kezdték látni a mennyei jelenséget. Egy-két beteg ember megmosta sínylődő tagjait a mocsár vizében, vagy egészen megfürdött benne, s íme, meggyógyulva hagyhatta el a helyet. Híre ment a csodának, s mind messzebb vidékről sereglett össze a nép imádkozni és gyógyulni."

"A negyvenes években Csobánkán és a körülfekvő községekben a forró láz tört ki, s akkor sokan, akik e forráshoz közel levő szántóföldeken dolgoztak, az említett forrás vizéből enyhítették szomjukat, s azt tapasztalhatták, hogy azon betegek, akik a szent kút vizéből ittak, felépültek. Innen nyerte a forrás első nevét: Fieber-Bründl, vagyis "lázkút".

1844-ben egy budai aszszony - hálából visszanyert látásáért - kápolna építését határozta el. Ezt a székesfehérvári püspök engedélyezte, s ezzel kegyhelynek ismerte el.

*

Az 1930-as években további legendákat gyűjtöttek:

1. Egy fa alatt találtak egy Istenanyát ábrázoló képet. A templomba vitték, ahonnan háromszor visszatért eredeti helyére.

2. Egy fa vérzett, amikor szétfűrészelték. A vágási felületen az Istenanya képét pillantották meg.

3. Egy fa, amelyen egy Mariahilf-kép függött, kidőlt. A fa ezután vérzett.

4. Favágásnál találtak egy fát, amelybe az Istenanya és a gyermek Jézus képe volt bevésve. Az erdő nem katolikus tulajdonosa megparancsolta, hogy minden fát ki kell vágni. Büntetésül elvesztette egyetlen lányát.

5. A gyerekek az erdőben megpillantottak egy fehér ruhás kislányt. Ezen a helyen később egy képet találtak, amely a Szüzet ábrázolta a Kisjézussal.

6. Az Istenanya megjelent egy pásztorlánykának: egy akkor kitörő forrásból hívta inni.

7. Mária egy forrásból lépett elő, és egy pásztorfiúhoz szólt, hogy kívánságára emeljenek itt egy kápolnát.

8. Szomjúság gyötört egy félig vak leányt. Egy pásztorfiúhoz fordult segítségért, aki egy forrást mutatott. A lány odament, ivott, és megmosta a szemét a vízben. Egyszerre úgy tűnt neki, mintha a Segítő Máriát látta volna.

9. Szerbek fát vágtak az erdőben. Az egyik fából vér folyt, ezért nem merték kivágni.

10. Egy leány a forráshoz ment, vizet merített. A feje fölött az Istenanya jelent meg, és így szólt: "Gyermek, menj haza, és mondd a papotoknak, hogy a népnek innia kell ezt a vizet! Ha tiszta lélekkel ebben mosdik, egészséges lesz!" Erre a pap a forráshoz ment és felszentelte. Ezután keresztet állítottak, és képet helyeztek el rajta.

*

A legendákat elsősorban a német ajkú lakosság őrizte meg. Sokakat kitelepítettek közülük a II. világháború után, de legtöbben halálukig a búcsúba visszajárnak. A szent kút ma is látogatott kegyhelye a környék katolikus és szerb ortodox lakosságának.

Soós Sándor

néprajzkutató

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu